A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt követeli a törvényalkotóktól, hogy március végéig hosszabbítsák meg a közoktatási és a pedagógus-életpályamodellről szóló törvények koncepciójának szakmai vitáját - közölte Mendrey László, a PDSZ elnöke hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján.
Mendrey László hozzátette: ezt a követelést az is alátámasztja, hogy kiderült, a parlament tavaszi időszakában nem tervezik megvitatni a két törvény tervezetét. Oktatási államtitkársági forrásra hivatkozva a szakszervezeti vezető elmondta: februárban ugyan az elképzelések szerint a kormány elé terjeszti az államtitkárság a koncepciókat, de a kormányzat csak az őszi parlamenti ülésszakon kíván azokról tárgyalni.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár múlt heti sajtótájékoztatóján közölte: a tárca szándéka a közoktatási és a pedagógus-életpályamodellről szóló törvénytervezet mihamarabbi benyújtása. Megfogalmazása szerint az európai uniós soros elnökség oly mértékben leterheli a kormányt, hogy az úgy döntött: csak azokat a jogszabályokat veszi fel tavasszal kötelező jogalkotási tervébe, amelyeket mindenekfelett meg akar alkotni. Ugyanakkor akár kétszer annyi törvényjavaslatot is be lehet nyújtani - fűzte hozzá akkor az államtitkár. Mendrey László szerint emiatt semmi akadálya nem lehet annak, hogy a társadalmi vitát meghosszabbítsák. Mint mondta, nem kizárt, hogy ezt presztízsveszteségként éli meg a kisebbik kormányzópárt, de nagyobb presztízsveszteség lenne, ha a majdani törvényeket néhány éven belül módosítani kellene. A PDSZ elnöke rámutatott arra, hogy ha a parlament ősszel elfogadja a törvényeket, akkor azok a legkorábban 2012 őszén léphetnek életbe. Úgy fogalmazott: a két törvény csúszása semmiképpen sem jó jel, mert ez azt jelenti, hogy a törvényalkotásban a közoktatás ügye háttérbe szorul. Közlése szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium december 3-án tette közzé a közoktatásról és a pedagógus-életpályamodellről szóló törvények koncepcióját, és december végéig kaptak lehetőséget azok véleményezésére. A PDSZ már akkor jelezte: ez a néhány hét nagyon kevés arra, hogy széles körű szakmai vita alakuljon ki. A PDSZ szervezett egy országos szakmai fórumot a koncepciókról, és vezetése is foglalkozott a két koncepció részleteivel. Véleményük összegzését a határidő lejárta előtt elküldték a minisztériumba - tette hozzá Mendrey László. A szakszervezet egyebek mellett "alapos átgondolásra" ajánlja azt, hogy a tankönyveket minden tanuló térítésmentesen megkapja, s hogy a 6 és 8 osztályos gimnáziumok fokozott terheket rójanak a diákokra (ilyennek tartják például a legalább három idegen nyelv tanulását). Azt azonban támogatják, hogy a tehetséggondozásra és a hátrányos helyzetű gyerekek felkarolására egyforma hangsúlyt fektessen a kormányzat. A múlt év végén megszavazott sztrájktörvénnyel kapcsolatban a PDSZ elnöke kiemelte: senki sem vitatja el a parlamenti képviselők azon jogát, hogy önálló képviselői indítványként törvényjavaslatokat nyújtsanak be, ám ezt a törvényt előzetesen véleményezniük kellett volna a szakszervezeteknek.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
