A lógós diákok gyakrabban fogyasztanak alkoholt, mint azok a tanulók, akik soha nem hiányoznak igazolatlanul az órákról. A furcsa összefüggésre liverpooli kutatók hívták fel a figyelmet, akik szerint az iskolakerülés hatással lehet a tizenévesek szexuális életére is.
A kutatók több mint 3600, tizenegy és tizennégy év közötti általános iskolást kérdeztek meg igazolatlan iskolai hiányzásaik számáról és – bármennyire is meglepő – alkoholfogyasztási szokásaikról. Az adatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik barátságtalan és félelmetes helynek tartják az iskolát, gyakrabban nyúlnak szeszes italokhoz, mint azok az osztálytársaik, akik szeretnek iskolába járni.
„Az ilyen helyzetbe kerülő gyerekek könnyen elvesztik a család és az oktatási rendszer által nyújtott támogatást” – idézi a kutatási összefoglalót a Kamaszpanasz. A kutatócsoport szerint a probléma hátterében az áll, hogy a hátrányos helyzetű, rossz körülmények között élő diákok általában nem tudják megbeszélni gondjaikat a szüleikkel, ezért gyakrabban fogyasztanak szeszes italokat.
edulineAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
