Meet the Scientist címmel a műszaki és természettudományokat, valamint az amerikai tanulmányi lehetőségeket a magyar középiskolások körében népszerűsítő programsorozatot indított pénteken a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ), a Magyar Fulbright Egyesület és az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége
A MISZ közleménye szerint először négy budapesti iskolába - így például a Fasori Evangélikus Gimnáziumba és az Ady Endre Gimnáziumba -, valamint hat vidéki intézménybe - többek között a veszprémi Lovassy László Gimnáziumba és a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumba - látogatnak el, ahol a műszaki és természettudományok területén dolgozó, korábbi Fulbright-ösztöndíjasok tartanak előadásokat.
A nyitórendezvényt pénteken a budapesti Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban rendezték meg: az előadást megelőző sajtótájékoztatón Greiner István, a MISZ alelnöke beszélt a műszaki szakemberek hiányáról, és bemutatta a szövetség tudománynépszerűsítő és tehetséggondozó tevékenységét, valamint az új Meet the scientist című projektet is. Az eseményen Vass László, a Magyar Fulbright Egyesület elnöke mutatta be az előadókat, mások mellett Laczkó Józsefet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét, Nagy Katalint, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetőjét és Botos Barbarát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztályvezetőjét. A MISZ közleményében hangsúlyozta: a sorozat első előadását Csörgő Tamás, az Magyar Tudományos Akadémia Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének professzora tartotta mintegy kétszáz gimnazista előtt. A program részeként honlapot indítottak a www.meetthescientist.hu címen, amelyen a rendezvényeikről tájékoztatnak - jegyezték meg. A honlapon olvasható információk szerint a programot 2010. szeptember 24-én, az I. Magyar Nemzeti Fulbright Napon a Magyar Tudományos Akadémián hirdették meg. A következő előadásra december 1-jén a pécsi PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskolában kerül sor.MTI
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
