Kóla helyett ma már inkább az energiaitalokat isszák a tizenéves diákok, napi adagjuk akár két-három doboz is lehet.
„Régebben üdítőt vettem a kiflihez, de néhány hónapja átálltam az energiaitalra. Olcsóbb, mint a kóla, már egy százasért is kapható, ráadásul jobban fel is dob reggelenként. Úgy érzem, jobban pörög tőle az agyam” – mondta a Délmagyar.hu-nak a hetedikes Zsolt. A 13 éves fiú nem az egyedüli, aki a reggelt így kezdi. „Ha kemény napom van, hármat, négyet is bedobok. Suli előtt kezdem, majd délután folytatom. Ha sok a tanulnivaló, estére is kell még egy, hogy bírjam az iramot” – vallotta be egy másik fiú.
A tinik kávéjának is nevezett üdítő koffeintartalma általában magasabb, mint az iskolai büfékből néhány éve eltávolított kóláé. A gyerekeknek nem ajánlja az energiaitalok fogyasztását dr. Berényi Károly, Vásárhely legnagyobb praxisával rendelkező házi gyermekorvosa. „Bár a fiatalokat valóban felpörgeti, a bulikon vagy sportversenyek, illetve dolgozatírás előtt ezért isszák, hatása csak átmeneti. A szervezet tartalékait mozgósítja a benne lévő koffein, guarana és a taurin, amikor elmúlik ezek hatása, kimerültséget okoz. És függőséget is, hiszen hogy a hatása ugyanolyan legyen, egyre többet kell inni belőle”.A gyermekorvosnak voltak már olyan páciensei, akiknek megmagyarázhatatlan módon magasabb volt a pulzusszáma a normálisnál, vagy éppen egyes laboreredményei eltértek az átlagostól. „Hiába kérdezek rá ilyenkor, eddig senki sem vallotta be, hogy energiaitalt iszik. Pedig a tünetekre nem nagyon tudok más magyarázatot adni” – tette hozzá.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
