Egy készülő miniszteri rendeletmódosítás szerint változik a gyerekek igazolatlan hiányzásával kapcsolatos törvényi szabályozás - írja a Magyar Nemzet. A változások között szerepelne, hogy a diákok szüleit a korábbinál többször kellene figyelmeztetni a mulasztás következményeire, miközben az iskolásokon kívül az óvodaköteles gyerekek esetében is kivizsgáltatnák az igazolatlan hiányzás okait.
A változás értelmében már az első hiányzás esetében értesíteni kellene a szülőket arról, hogy a gyermek igazolatlanul maradt távol, ha pedig kollégistáról van szó, a kollégiumot is értesíteni kell. Az értesítésben továbbá fel kell hívni a szülő figyelmét a hiányzás következményeire. Amennyiben ennek ellenére növekszik a hiányzások száma, értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot. A rendelettervezet szerint már tíz óra iskolai igazolatlan hiányzás után fel kellene tárni az iskolai mulasztás okát, ezt pedig az oktatási intézménynek, illetve a gyermekjóléti szolgálatnak kell megtennie. Az említett szervezetek által elkészített intézkedési tervet követően meg kellene szüntetni a gyermeket veszélyeztető körülményeket, a családi pótlék utalását pedig csak akkor függeszthetnék fel, ha az intézkedés ellenére is tovább növekszik az igazolatlan hiányzások száma.
Nem csak az iskoláskorúakat érintené azonban a változás. Ha ugyanis az ötödik életévét betöltő gyermek egy éven belül hét napnál többet hiányozna, az óvoda vezetőjének értesítenie kellene a gyermekjóléti szakszolgálatot, illetve a jegyzőt. A szolgálat ezt követően az intézmény bevonásával készít intézkedési tervet a probléma orvoslására. A harminc órát meghaladó hiányzást követően azonban ismét tájékoztatni kell a szakszolgálatot, az ötven óra elérése esetén pedig értesíteni kell a jegyzőt, aki ennek következményeként felfüggeszti a családi pótlék folyósítását.
Új elemként jelenne meg a szabályozásban az intézkedési terv elkészítése, a változás célja pedig, hogy a gyermekjóléti szolgálat és az iskola intenzívebben működjön együtt. Nyáron fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, mely szerint 50 órányi iskolai hiányzást követően fél évig nem kapja meg az illetékes család az addig számára kiutalt családi pótlékot, a gyermekek pedig ez idő alatt természetbeni juttatás formájában jutnak hozzá a szükséges dolgokhoz. Ebben az időszakban a kijelölt eseti gondnok figyel arra, hogy a családtámogatási folyószámlára utalt támogatás felhasználása a gyermek szükségletei szerint történjen.
edupress
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
