Kimagasló eredményt ért el az ötfős magyar csapat a Zágrábban július 17. és 25. között megrendezett 41. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, ahol három arany- és két bronzéremmel a 6. helyen végzett az országok közötti nem hivatalos versenyben.
Vankó Péter csapatfelkészítő tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Fizikai Intézetének docense az MTI-nek elmondta: a 82 ország több mint 400 versenyzője között Jéhn Zoltán, a pécsi Babits Mihály Gimnázium 11. osztályos tanulója, Varga Ádám, a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának 11. osztályos tanulója és Wang Daqian, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium 12. osztályos tanulója aranyérmet szerzett.
Jéhn Zoltán az aranyérmen kívül megkapta a legjobb mérésért járó különdíjat is.Hegedűs Tamás, a miskolci Földes Ferenc gimnázium 12. osztályos tanulója és Pálovics Péter, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós gimnázium 12. osztályos tanulója bronzérmet kapott. A csapatot ebben az évben Honyek Gyula (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium) és Tasnádi Tamás (BME Matematikai Intézet) vezette.mtiKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
