Hatból öt szülőnek komoly problémát jelent, hogy tizenhárom év alatti gyerekének segítsen a házifeladat megoldásában - legalábbis ezt állítja a brit guardian című lapban nyilvánosságra hozott felmérés.
A 2000 különböző szociális hátterű szülő megkérdezésén alapuló felmérésből az is kiderült, hogy az apáknak általában több gondjuk van a házifeladattal, közülük minden harmadik rendszeresen „felsül” ha segíteni próbál a gyerekének, szemben az anyákkal, akiknek csak az egytizede kerül ilyen szituációba. Ráadásul a szülőket nagyon zavarja, sőt kifejezetten kínosnak tartják a saját gyerekük előtt, hogy nem képesek nekik segíteni.
A tantárgyak közül egyértelműen a matek okozott a legtöbb gondot a szülőknek (is), ennél valamivel jobban mentek a különböző természettudományos tárgyak. A válaszadó anyák fele vallotta be, hogy bizony nem tudnak mit kezdeni már az alsós matekpéldákkal sem, a az apák ezzel szemben az irodalomnál kerültek legtöbbször szorult helyzetbe.
A felmérés során kétezer, kilenc és tizenhárom év közötti gyereket is megkérdeztek, közülük minden második állította, hogy ha segítséget is kapnak a szülőktől, annak általában az a vége, hogy még jobban összezavarodnak.
eduline
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
