A diákok módszeres terrorizálásának visszaszorítására zártláncú tévékamerákkal szerelik fel a dél-koreai iskolák zömét a következő két évben - jelentette be csütörtökön az oktatási tárca.
A módszeres megalázás, terrorizálás járványszerűen terjed az ázsiai ország diákjainak körében, minden ötödik tanuló az áldozatának vallotta magát. Évente számos diák követ el öngyilkosságot a folyamatos zaklatások miatt. "A kamerákat olyan helyekre állítjuk be, amelyekről kiderült, hogy oda nem ér el a tanárok szeme, a képernyőket pedig éjjel-nappal figyeli majd az iskola személyzete" - mondta el egy minisztériumi illetékes. Osztálytermekbe és mosdókba nem kerülnek kamerák, az előbbiekbe azért nem, mert ott a tanár felügyeli az osztályt, utóbbiakba pedig személyiségvédelmi okokból. A felvételeket egy hónapig őrzik meg, aztán letörlik - szerepelt a minisztérium tervezetében.
A magas technikai kultúrával rendelkező ország általános iskoláiban olyan ellenőrző rendszert is bevezetnek, amely a szülő mobiljára értesítést küld, ha gyermeke megérkezett az iskolába, illetve elhagyta azt. Ezt a gyerekek számára rendszeresített elektronikus azonosító kártyákkal oldják meg, amelyet egy be- és kiléptető kapu olvas le, majd az adatot automatikusan SMS-ként továbbítja a szülők telefonjára. A tárca az első, második és harmadik osztályosoknál alkalmazza a rendszert, mivel számítanak rá, hogy az idősebbek könnyebben ki tudják játszani.
mti
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
