Bekamerázzák az iskolákat Dél-Koreában

A diákok módszeres terrorizálásának visszaszorítására zártláncú tévékamerákkal szerelik fel a dél-koreai iskolák zömét a következő két évben - jelentette be csütörtökön az oktatási tárca.

  • Eduline

A módszeres megalázás, terrorizálás járványszerűen terjed az ázsiai ország diákjainak körében, minden ötödik tanuló az áldozatának vallotta magát. Évente számos diák követ el öngyilkosságot a folyamatos zaklatások miatt. "A kamerákat olyan helyekre állítjuk be, amelyekről kiderült, hogy oda nem ér el a tanárok szeme, a képernyőket pedig éjjel-nappal figyeli majd az iskola személyzete" - mondta el egy minisztériumi illetékes. Osztálytermekbe és mosdókba nem kerülnek kamerák, az előbbiekbe azért nem, mert ott a tanár felügyeli az osztályt, utóbbiakba pedig személyiségvédelmi okokból. A felvételeket egy hónapig őrzik meg, aztán letörlik - szerepelt a minisztérium tervezetében.

A magas technikai kultúrával rendelkező ország általános iskoláiban olyan ellenőrző rendszert is bevezetnek, amely a szülő mobiljára értesítést küld, ha gyermeke megérkezett az iskolába, illetve elhagyta azt. Ezt a gyerekek számára rendszeresített elektronikus azonosító kártyákkal oldják meg, amelyet egy be- és kiléptető kapu olvas le, majd az adatot automatikusan SMS-ként továbbítja a szülők telefonjára. A tárca az első, második és harmadik osztályosoknál alkalmazza a rendszert, mivel számítanak rá, hogy az idősebbek könnyebben ki tudják játszani.

mti

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.