Az amerikai iskolások sokkal gyakrabban részegek a koedukációs kollégiumokban, mint a szeparáltakban. A már eddig is gyakran ideges szülőket valósággal megrémítette az a tudományos vizsgálat, amelynek eredményeit az American College Health közölte.
Valaha a diákok oktatását nemek szerint szigorúan szétválasztották lány- és fiúiskolákra. Ez még kifejezettebben igaz volt a bentlakásos intézményekre. A leányneveldéket és a fiúkollégiumokat gyakran igyekeztek még a városon belül is egymástól távol elhelyezni. Ez így volt az Egyesült Államokban is, de alaposan változtak az idők: Jason Carroll és Brian Willoughby az év elején közölt cikkében kimutatta, hogy az amerikai bentlakásos oktatási intézetek 90 százaléka ma már koedukációs rendszerű, a nemeket legfeljebb épületszárnyak vagy emeletek választják el egymástól.
A kutatók folytatták az amerikai kollégiumokra vonatkozó munkát. Most megjelent tanulmányuk óriási vihart váltott ki, mert öt egyetem területén ötszáznál is több kollégiumban lakó fiatal alkoholfogyasztási szokásait, életvitelét vizsgálták. Kiderült, hogy azoknak a főiskolásoknak, akik kizárólag fiú-, vagy lánykollégiumban élnek, hetenként átlagosan 18 százaléka vesz részt valamilyen nagy ivászatban, akár a hétvégén, akár más napon, ha arra valamilyen ok adódik.
A helyzet viszont ennél sokkalta rosszabb a koedukációs kollégiumokban. Az együtt lakó fiúk és lányok 48 százaléka vedel hetenként legalább egyszer egészen a rosszullétig. A kutatók azt is vizsgálták, hogy ez a nagy különbség a kétféle elhelyezési forma között megmagyarázható-e a fiatalok esetleges vallási vagy személyiségjellemzőivel, de ilyen magyarázatot nem találtak.
A közös kollégium természetes következményének tűnik, hogy a koedukációs intézetekben élő fiúk és lányok csaknem háromszor gyakrabban voltak együtt az előző évben három- vagy annál több szexuális partnerrel. A kutatók úgy látták, hogy a koedukációs kollégiumokban a bentlakók szociális normái változnak meg úgy, hogy a közösség számára csak az a diák elfogadható, aki alkoholizálás és szex szempontjából is hasonlóan, szabadosabban él.mtiMiután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
