Ördögi kört idézhet elő a romák számára a megfelelő oktatás hiánya, mert munkanélküliséghez, szegénységhez, rossz lakhatáshoz, gyenge egészségügyi körülményekhez vezethet - állapították meg az Európai Bizottság illetékesei egy hétfőn Brüsszelben rendezett romaügyi konferencián.
A konferencián felszólaló szakértők rámutattak arra: sok EU-tagországban a romákat még mindig alacsony iskolázottság és kirekesztettség sújtja, ami jelentősen nehezíti társadalmi beilleszkedésüket.
Az Európai Unió az elmúlt években növekvő figyelmet szentelt a cigánykérdésnek, részben amiatt, hogy a kelet- és közép-európai országok belépésével jelentősen megnövekedett a roma lakosság száma a 27 tagúra bővült szervezetben. Most nyilvánosságra hozott becsült adatok szerint a tagállamokban összesen 6,2 millió roma él, ezek nagy része Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban.
Christer Hallerby svéd esélyegyenlőségi államtitkár úgy fogalmazott: az EU nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen egy újabb roma generációt, ezért az oktatásnak kiemelt szerepet kell biztosítani.
Mihai Surdu, a romák oktatásának segítésével foglalkozó nemzetközi alapítvány szakértője kiemelte, hogy néhány tagállamban még mindig nagyon magas - Romániában és Bulgáriában az 50 százalékot is elérheti - a teljesen iskolázatlan cigánygyermekek aránya. Sürgette, hogy hagyjanak fel a romák elkülönítésének gyakorlatával, a kormányok dolgozzanak ki gondosan célzott oktatási politikát, és iktassák gyakorlatba a pozitív megkülönböztetés elvét a romákkal szemben, különösen a középfokú oktatásban.
A brüsszeli bizottság azt is bejelentette, hogy a jövő év elején átfogó jelentést ad ki arról, mit tett az unió a romák integrálásának érdekében az elmúlt két évben. Jövő áprilisban pedig az EU spanyol soros elnöksége Córdobában megrendezi a második roma csúcstalálkozót.
mti
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
