Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Tavaly a frissen diplomát szerzettek többsége a reálisnál 20–40 százalékkal magasabb bérigényt jelölt meg, az idén viszont sokan alul is kalkuláltak – így összegezhető a HVG által megkérdezett néhány munkaközvetítő cég válasza arra, hogy a mostani válság idején végzett főiskolások, egyetemisták milyen elvárásokkal vágnak neki a munkahelykeresésnek. A cégek szerint mindenesetre jelentősen megugrott a tudatosan tervezők száma. Megnőtt ugyanis azon pályakezdők aránya, akik szakítottak a korábbi években általános gyakorlattal, és nem halasztották augusztus második felére a munkahelykeresést, hanem már a tavaszi, utolsó félévben szétnéztek az álláspiacon.
A bölcs előrelátás sok esetben meg is hozta a gyümölcsét, igaz, továbbra sem mindegy, ki milyen szakmai oklevéllel vág neki az álláskeresésnek. A piacképesnek számító végzettségek összetételében ugyanakkor – legalábbis az álláskereső portálok által kínált menü szerint – nem történt jelentős változás. A cégek továbbra is keresik a közgazdasági-pénzügyi diplomával, illetve műszaki végzettséggel rendelkezőket, az utóbbiban azonban nagy a szórás: informatikusként könnyebb, mérnökként viszont – bár a műszaki képesítés elvben keresettnek számít – nehezebb (talán az ipart sújtó recesszió hatására) elhelyezkedni.
Jók a munkába állási esélyek egészségügyi végzettséggel, főként akkor, ha valaki ingázóként-áttelepülőként követni tudja a kórház-központosítás kormányzati törekvéseit. A jogászok piaca telített – hallani évek óta, bár szakértők szerint érdemes csínján bánni az ilyen kijelentésekkel. A valóságban továbbra is van kereslet a jogászok iránt, igaz, zömmel a közigazgatásban, és egyre gyakrabban egy-két éves határozott munkaviszonyú, úgynevezett projektállásra.
A piacképességi rangsor végén a bölcsészet, illetve a pedagógusi képzettség kullog. Ők a versenyszférában szinte kizárólag képzési-tréneri állásokra pályázhatnak (igaz, ehhez általában szakmai gyakorlatot kérnek), illetve a nyelvszakosok magániskolákat célozhatnak meg. Számukra persze mentsvárat jelenthet, hogy a tendenciák szerint a friss diplomás tömegek lassan kiszorítják a középfokú végzettségűeket az adminisztratív jellegű munkakörökből. Vagyis a munkaadók – élve a munkaerő-kínálati piac adta lehetőségekkel – oda is diplomásokat keresnek, ahol néhány éve még beérték érettségizettekkel. Más kérdés, hogy ez a tendencia növeli az esélykülönbségeket a friss diplomás férfiak és nők között. Emögött viszont nem kell feltétlenül hátrányos megkülönböztetést keresni, sokkal inkább azt, hogy a női diplomások kínálata alapvetően eltér a férfiakétól.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) két munkatársa, Ignits Györgyi és Tajti József a diplomás nők elhelyezkedéséről szóló, nemrég publikált tanulmányában például kimutatta: miközben a felsőfokú végzettséget szerzők között 65 százalék a nő, a rossz munkaerő-piaci helyzetű tanítóknál ez az arány 92 százalékos, a humán tudományok területén végzettséget szerzetteknél pedig 76 százalékos.
Az ÁFSZ által nyilvántartott friss diplomás munkanélküliek száma is emelkedést mutat. Ez év májusában a pályakezdő munkanélküliek aránya 18 százalékkal haladta meg a 2008. májusit, míg a diplomás munkanélküliek száma ugyanezen időszakban összesen 21 százalékkal emelkedett. Mindez új és minden bizonnyal a gazdasági válsággal is összefüggő jelenség, bár – tekintve, hogy a munka nélkül maradt pályakezdők leginkább ősszel regisztráltatják magukat – a feketeleves vélhetően csak eztán következik. A szolgálat 2008-as összefoglaló adataiban még nincs nyoma frissdiplomás-krízisnek, sőt tavaly tovább folytatódott a diplomás pályakezdő álláskeresők számának csökkenése, ami 15 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ahogy az egyetemet-főiskolát éppen csak elhagyókban, úgy a régebbi diplomásokban is kevés a hajlandóság, hogy munkanélküliként regisztráltassák magukat, 2000 óta azonban még így is a piactelítődés jelei mutatkoznak. 2000-ben havi átlagban 11 236 volt a diplomás munkanélküliek száma (ez az összes regisztrált állástalan 2,9 százaléka), 2008-ban ez a szám megközelítette a 20 ezret, az állástalanokon belüli arányuk pedig elérte a 4,5 százalékot.
[[ Oldaltörés: Mi olvasható ki a számokból? ]]
Az elmúlt évek mozgásai ugyanakkor nem feltétlenül az álláspiac változásait tükrözik, hanem a szabályozásét is. 2006-ig ugyanis – mint ezt a HVG-nek Ignits Györgyi, az ÁFSZ statisztikusa elmondta – mindenkinek érdeke volt a friss diplomások regisztrálása, hiszen a gyakornoki foglalkoztatással állami támogatás járt. Azóta viszont körükben az adókedvezményre jogosító Start kártya kiváltása számít ésszerűnek, és nem az, hogy munkanélküli-ellátásért folyamodjanak.
A számokból a konjunktúraromlás mellett ugyanakkor az is kiolvasható, hogy az ország nyugati irányba billen, vagyis az északi és keleti megyékben jóval több az állástalan diplomás, mint a nyugat-magyarországi régiókban, más szóval a fiatal diplomások az ország nyugati megyéibe áramlanak keleti irányból. Mindez következik egyrészt a nyugat-magyarországi megyék alacsonyabb diplomás-munkanélküliségi adataiból, másrészt abból, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az egyetemet-főiskolát végzettek hajlandók a leginkább utánamenni a munkának, valamint hogy ez a hajlandóság keleten nagyobb, mint más régiókban.
A pályakezdő értelmiségiek mozgékonyságát ugyanakkor az is jelzi, hogy folyamatosan nő azok száma, akik hajlandóak lennének külföldön szerencsét próbálni (az állásbörzék kérdőíves felmérései szerint ez az arány szakmától függően eléri a 10–30 százalékot). A mozgékonyság más értelemben is igaz: az egyetemekről kilépőkre. A Frissdiplomás Kft. által a HVG tavaszi állásbörzéjén folytatott kérdőíves vizsgálatból kiderül, hogy a válaszadók több mint 80 százaléka szándékozik az elkövetkező három évben valamilyen formában folytatni a tanulást. A magas arány egyúttal azt is jelzi, az élethosszig tanulás ideájának az elsajátítása jó pont lehet a leendő munkáltató szemében.
Néha meglepetésekkel is szolgálhatnak azonban a pályakezdőkkel szemben támasztott elvárások. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem karrierközpontja tavaly hetven cég, jellegében és méretében különböző munkaadó, illetve munkaközvetítő megkérdezésével igyekezett feltérképezni, milyen követelményekre számíthatnak a friss diplomások. A munkaadói preferencialistát a válaszok alapján a kommunikációs, idegen nyelvi, illetve prezentációs készség, a motiváltság, illetve a szakmai tudás vezette, a tanulékonyság, ha nem is sokkal, de lemaradt a képzeletbeli dobogóról. Az pedig külön érdekesség, hogy helyenként a munkaközvetítők mást igényelnek a jelentkezőktől, mint a munkaadók. Az előbbiek például sokkal többre értékelték az irodai készségeket, az értékesítői vénát vagy a jó megjelenést, mint az őket megbízó cégek.
CZINA VERONIKA, TÖMÖRY ÁKOS
HVG
