Újabb diplomabotrány Romániában

Épp mikor a bukaresti székhelyű Spiru Haret Egyetem ügye csendesedni látszott, újabb, ezúttal a romániai felsőoktatás nagyját érintő okirat-hamisítási botrány pattant ki: hamis vizsgaigazolások, hamis érettségi diplomák és pénzért hitelesített oklevelek után nyomoznak a hatóságok. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter úgy nyilatkozott: "nem csak az egyetemi, de a középiskolai hálózat is súlyos korrupcióval küzd" - írja a Kitekintő.

  • Edupress

A botrányban minisztériumi tisztségviselők és az állami intézmények vezetői is érintettek, "a gyanú szerint tizenötezer, nem akkreditált egyetemi diplomát bocsátottak ki minisztériumi segédlettel az alexandriai Alexandru Ghica és Europa Ecor egyetemeken, holott mindkét intézmény évek óta akkreditáció nélkül működik " - írja a Kitekintő. A hírek szerint két, akkreditáció nélkül működő intézményvezető magán, illetve állami egyetemek közreműködésével hitelesítette a saját intézménye által kibocsátott nagyjából 15 ezer diplomáját, fizetés ellenében, aminek feketepiaci értéke 45 millió euróra rúg. 

Az ügyben nyomozó Korrupcióellenes Hatóság (DNA) jelenlegi információi szerint a hallgatók 3-4000 eurót fizettek az oklevelekért, ha azonban nem kívánták megvédeni diplomájukat, plusz 500 euróért ezt is "megoldhatták" és más vizsgázott le helyettük. 

Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter szerint az az aggasztó, hogy nem csupán az ily módon kibocsátott oklevelek érvényessége szűnik meg, de nagyon sok esetben már az egyetemi diplomák feltételéül szolgáló érettségi bizonyítvány sem eredeti. "Nem csak az egyetemi, de a középiskolai hálózat is súlyos korrupcióval küzd" - mutatott rá a tárcavezető. Az oktatási tárca mindenkit felmentett állásából, aki érintett az ügyben és azt tervezi, hogy nyilvánosságra hozza diploma-kereskedelemmel vádolt személyek teljes névsorát.

edupress

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.