A tanárok megválogatják, hova mennek tanítani

Egy új tanulmány szerint a tanárok a diákok színe alapján választanak iskolát, ezért részesülnek magas színvonalú oktatásban inkább a fehérek.

  • Eduline

A legfrissebb Journal of Labor Economics számban olvasható az a tanulmány, mely szerint a kiváló oktatók hajlamosak elhagyni azokat az iskolákat, ahol a fekete tanulók száma növekszik. A tanulmány szerzője, a Cornell University szakembere, C. Kirabo Jackson leszögezte, hogy ez az első olyan tanulmány, amely bebizonyítja: egy iskola „színezettsége” közvetlen hatással van tanárai minőségére.

„Köztudott, hogy azokban az iskolákban, ahol többségben van a kisebbség, kevésbé minőségi az oktatás” – mondta Dr. Jackson. „De eddig az tisztázatlan volt, hogy vajon ezek az iskolák pusztán olyan helyen vannak, ahol a jó tanárok hiánycikknek számítanak, vagy a környezet, esetleg az iskolát körülvevő gazdasági tényezők tartják távol a minőségi pedagógusokat, vagy talán direkt kapcsolat van a tanulók milyensége és tanáraik minősége között.”

Dr. Jackson kutatásai szerint nem a környezeti faktorok miatt kerülik el nagy ívben az egyes iskolákat az elittanárok, hanem a tanulók miatt, akiknek származása közvetlen kapcsolatba hozható ezzel. „Ez megdöbbentő, hiszen ez azt mutatja, hogy a máskülönben minden tekintetben egyenlő színes bőrűek szisztematikusan alacsonyabb minőségű oktatásban részesülnek. Ez az összefüggés lényegesen meghatározza a feketék és fehérek előremenetele közötti mély szakadékot az amerikai iskolákban.”

A tanulmány az Észak-Karolina Charlotte-Mecklenberg iskolai negyedére fókuszált. Még 2002-ben végeztek egy rassz-alapú programot, mely során egyenlően osztották el a körzet kisebbségét az iskolákban. Mikor a célkitűzések megvalósultak, néhány tanintézetben hirtelen hatalmas mennyiségű fekete tanuló jelent meg. Míg a „sokszínűség” megváltoztatta az iskolát igen hirtelen, a környezeti és gazdasági faktorok megmaradtak, így Jackson pontosan lemérhette a tanulóállomány és a tanárok minősége közötti összefüggést.

Az Észak-Karolina-i Education Research Data Center adatait használva Jackson azt találta, hogy azok az iskolák, ahol megnövekedett a fekete beiratkozások száma, vesztettek minőségi tanáraik mennyiségéből, valamint a tanárok hatékonysága, a feketék beáramlásával egyenes arányban romlott. A minőségi változás minden iskolában általánosan ugyanabban az évben ment végbe, amely azt mutatta, hogy a jó tanárok a fekete diákokkal ellentétesen mozognak. „A tanulmány szerint a tanárok előszeretettel dolgoznak olyan iskolában, ahol jóval több a fehér.”

A fekete tanárok valamicskét hajlandóbbak voltak azokban az iskolákban maradni, ahova beáramlottak a feketék, mindazonáltal, azok a fekete tanárok, akik elhagyták az intézeteket, rendelkeztek a legmagasabb képesítéssel. Tehát, a minőségi hanyatlás nagyon jellegzetes a fekete tanárok között a fehérekhez képest.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.