Hét pontból álló feladatlistát állított össze az oktatási tárca az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján, melyeket 2013-ig kell teljesíteni a műszaki- és természettudományi oktatás népszerűsítése érdekében. A pontok között szóba kerül az emelt szintű érettségi, a tankönyvek és a digitális tananyag fejlesztése, ezekre a gazdasági szereplők bevonásával pályázat kiírása, a természettudományos kísérletek támogatása. 2010-re pedig egy, a természettudományi közoktatás állapotáról szóló elemzés is elkészül.
Míg hazánkban az OECD felmérése alapján 100 ezer, 25-34 éves foglalkoztatottak közül 695 fő rendelkezik ilyen irányú végzettséggel, addig a szervezet több tagállamában két-háromszoros ez az érték. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium részben az alap-, és mesterképzési szakok keretszámának növelésével igyekszik vonzóbbá tenni ezeket a képzéseket, hiába emelték azonban legutóbb 4100-ról 4200-ra az államilag támogatott keretszámot, első helyen mindössze 2675 fő jelölt meg ilyen szakot a tavalyi felvételi eljárás során. Annak ellenére, hogy már akár kettes-hármas átlaggal be lehetett kerülni ezekre a szakokra, az egyetemek, főiskolák még az államilag támogatott képzési helyeket sem tudták feltölteni.
A szaktárca terve szerint a gazdasági szféra felsőoktatásba történő bevonásával kellene a hallgatók számára ösztöndíjat és a későbbiekben munkalehetőséget biztosítani. A javaslat szerint a műszaki, agrár- és természettudományi szakok esetében egy természettudományi vizsgatárgyból emelt szintű érettségit követelnének majd meg, a minisztérium a közoktatásban integrált tantervek kidolgozására írna ki pályázatot, illetve rendszeresen felmérné a diákok természettudományi kompetenciáit.(Forrás: Népszabadság Online)
(
)
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Nem feltétlenül kell szeptemberben búcsút inteni a diákmunkának: egyre több cég egész évben foglalkoztat fiatalokat, ráadásul a klasszikus szezonális állások mellett egyre több szakmai és gyakornoki lehetőség közül lehet választani.
