Az OKM pályázat útján támogatná a természettudományi kísérleteket

Hét pontból álló feladatlistát állított össze az oktatási tárca az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján, melyeket 2013-ig kell teljesíteni a műszaki- és természettudományi oktatás népszerűsítése érdekében. A pontok között szóba kerül az emelt szintű érettségi, a tankönyvek és a digitális tananyag fejlesztése, ezekre a gazdasági szereplők bevonásával pályázat kiírása, a természettudományos kísérletek támogatása. 2010-re pedig egy, a természettudományi közoktatás állapotáról szóló elemzés is elkészül.

  • Edupress

Míg hazánkban az OECD felmérése alapján 100 ezer, 25-34 éves foglalkoztatottak közül 695 fő rendelkezik ilyen irányú végzettséggel, addig a szervezet több tagállamában két-háromszoros ez az érték. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium részben az alap-, és mesterképzési szakok keretszámának növelésével igyekszik vonzóbbá tenni ezeket a képzéseket, hiába emelték azonban legutóbb 4100-ról 4200-ra az államilag támogatott keretszámot, első helyen mindössze 2675 fő jelölt meg ilyen szakot a tavalyi felvételi eljárás során. Annak ellenére, hogy már akár kettes-hármas átlaggal be lehetett kerülni ezekre a szakokra, az egyetemek, főiskolák még az államilag támogatott képzési helyeket sem tudták feltölteni.

A szaktárca terve szerint a gazdasági szféra felsőoktatásba történő bevonásával kellene a hallgatók számára ösztöndíjat és a későbbiekben munkalehetőséget biztosítani. A javaslat szerint a műszaki, agrár- és természettudományi szakok esetében egy természettudományi vizsgatárgyból emelt szintű érettségit követelnének majd meg, a minisztérium a közoktatásban integrált tantervek kidolgozására írna ki pályázatot, illetve rendszeresen felmérné a diákok természettudományi kompetenciáit.(Forrás: Népszabadság Online)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.