Tesztelik a műtanárt

Mindenki emlékszik az első tanító nénijére, nos, a most alsótagozatos tokiói diákok közül néhányra ez duplán érvényes lesz, ők „tesztelik” ugyanis az első robottanárt.

  • Eduline

Saya, a robottanár számos nyelven beszél, tud névsort olvasni, a diákok számára alapvető feladatokat kijelölni, emellett az arca sincs „fából”: a 18 motornak köszönhetően aktuális hangulatát könnyedén ki tudja fejezni.

Ezzel szemben – feltételezhetően – nem tud házi feladatot ellenőrizni, valamint egyéni figyelmet biztosítani a diákok számára, de mivel képes ellátni egy helyettesítő tanár feladatát, a jelenlegi gazdasági helyzetben akár optimális alternatíva is lehet a nehéz helyzetbe került iskolák számára.

Saya létrehozását 15 évnyi kutatás előzte meg, atyja a Tokiói Egyetem professzora, Hiroshi Kobayashi. A jelenleg egy tokiói általános iskolában tesztelt műtanár a legújabb példája annak, hogy Japánban széleskörű felhasználási terület vár a robotokra. Olyannyira, hogy a japán kormány elképzelése szerint 2015-re minden otthonban lesz legalább egy, ennek érdekében 35 millió dollárt injekcióz a robotintelligencia fejlesztésébe.

A nyomás a szigetország elöregedő társadalma problémájának köszönhető: hét éven belül minden negyedik japán 65 év felett lesz, ami azt jelenti, hogy a munkaerő jelentősen lecsökken, ami jelentősen megnöveli a béreket, és nehézségeket okoz a szociális ellátásban.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.