Mindenki emlékszik az első tanító nénijére, nos, a most alsótagozatos tokiói diákok közül néhányra ez duplán érvényes lesz, ők „tesztelik” ugyanis az első robottanárt.
Saya, a robottanár számos nyelven beszél, tud névsort olvasni, a diákok számára alapvető feladatokat kijelölni, emellett az arca sincs „fából”: a 18 motornak köszönhetően aktuális hangulatát könnyedén ki tudja fejezni.
Ezzel szemben – feltételezhetően – nem tud házi feladatot ellenőrizni, valamint egyéni figyelmet biztosítani a diákok számára, de mivel képes ellátni egy helyettesítő tanár feladatát, a jelenlegi gazdasági helyzetben akár optimális alternatíva is lehet a nehéz helyzetbe került iskolák számára.
Saya létrehozását 15 évnyi kutatás előzte meg, atyja a Tokiói Egyetem professzora, Hiroshi Kobayashi. A jelenleg egy tokiói általános iskolában tesztelt műtanár a legújabb példája annak, hogy Japánban széleskörű felhasználási terület vár a robotokra. Olyannyira, hogy a japán kormány elképzelése szerint 2015-re minden otthonban lesz legalább egy, ennek érdekében 35 millió dollárt injekcióz a robotintelligencia fejlesztésébe.
A nyomás a szigetország elöregedő társadalma problémájának köszönhető: hét éven belül minden negyedik japán 65 év felett lesz, ami azt jelenti, hogy a munkaerő jelentősen lecsökken, ami jelentősen megnöveli a béreket, és nehézségeket okoz a szociális ellátásban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
