Mohácsi: ''Veszélyességi pótlék'' a roma gyerekeket oktató pedagógusoknak

Mohácsi Viktória, (ALDE SZDSZ) európai parlamenti képviselő a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok bérpótlékával kapcsolatban közölte, szerinte aggályos, hogy a tanév második felében bérpótlékot kaphatnak a jogellenesen fenntartott, szegregáló úgynevezett cigány iskolákban tanító pedagógusok.

  • Edupress
Ezzel kapcsolatban Mohácsi kifejtette: "Utoljára a szüleink találkoztak a rendszerváltás előtti >>kommunista<< időkben alkalmazott veszélyességi pótlékkal, amit a cigány iskolákban oktató tanárok kaptak".

Január 7-én jelentették be, hogy pályázat útján bérpótlékot kaphatnak azok a pedagógusok, akik halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak. A képviselő szerint, miközben a deszegregáció folyamata lassul, illetve egyáltalán nem működik, az új normatíva változással a jogalkotók azt érték el, hogy a többlet pénz akkor is jár, ha az iskolák illetve az iskolafenntartók nem szüntetik meg a cigány osztályokat, cigány iskolákat, tehát a szegregációt."

A jogszabályváltozás eredményeként 1300 intézmény - köztük a szegregáció miatt jogi eljárás alá vont kaposvári Pécsi Utcai Általános Iskola, valamint a köztudottan szegregáló Budapest VIII. kerületi Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium ismertebb nevén az Erdélyi Utcai Általános Iskola - jutott hozzá az új normatívával járó többletfinanszírozáshoz. Ennek eredményeképpen azok a pedagógusok kapják majd az átlagosan 20 és 40 ezer forint közötti veszélyességi pótlékot., akik maguk is az oktatási szegregáció áldozatai" - áll a képviselő közleményében.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.