A BKF rendezi az év első nyílt napját

Nyílt napot tart a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola január 5-én, ezzel nyitja meg a középiskolások előtt az új évet. A nyílt napon az érdeklődők mindent megtudhatnak a főiskoláról, a meghirdetett szakoktól kezdve a hallgatói juttatásokon át, a diákélet sajátosságáig.

  • Edupress
A rendezvényen a rektori köszöntő után az egyes szakok szakvezetői tartanak tájékoztatást a meghirdetett képzések fontosabb jellemzőiről és tudnivalóiról, majd a megjelentek kérdéseket tehetnek fel az általános rektorhelyettesnek, a tanulmányi igazgatónak, valamint a marketing és kommunikáció igazgatónak.

Ezt követően két próbaóra közül választhatnak az érdeklődők, a Dr. Papp Váry Árpád, Az Ördög Pradát visel - Reklám a filmekben címmel beszél a marketingkommunikáció érdekességeiről, majd Kiss Gyöngyvér enged betekintés a rendezvényszervezés világába. Déltől a hallgatói élettel ismerkedhetnek meg a résztvevők, akik akár a helyszínen kérhetnek segítséget a jelentkezési lap kitöltésével kapcsolatban, vagy bármilyen, a főiskola életéhez tartozó kérdésben.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.