Sok valódi vállalatvezetővel ellentétben nem harctérként, hanem igazi nemes versenyterepként értelmezte a képzeletbeli világ – Moan és Ursia – piacát a győztes középiskolás diák a Szegedi Tudományegyetem formabontó országos online tanulmányi versenyén. A rendhagyó szerepjátékban résztvevő dobogósok mentalitásával a való életben csökkenteni lehetne a különbséget a hazai és a nemzetközi gazdasági viszonyok között.
Eduline
A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar által 2008. novemberben meghirdetett kétfordulós tanulmányi verseny célja az volt, hogy a középiskolás versenyzők a megadott információk alapján életszerű döntéseket hozzanak, és minél nagyobb profitot szerezzenek egy fantáziakontinensen található két ország, Moan és Ursia piacán. A rendhagyó szerepjátékban legjobban teljesítő „vállalatvezetők” 2008. december 15-én a Gazdaságtudományi Kar nyílt napján a második fordulóban mérkőzhettek meg a fődíjért.
A több mint harminc elképzelés közül a zsűri Kazinczi Lilla, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium diákjának fantáziacégét értékelte a legjobbnak, aki több szempontból is versenytársai fölé emelkedett. A nyertes pályázó ugyanis kiválasztott termékével, a bonbonnal széles vásárlói réteget tudott megcélozni, és minden egyes döntése igazodott a virtuális piac igényeihez. Hosszú távú üzleti stratégiájában a dinamikus növekedésre és a stabilitásra egyaránt nagy hangsúlyt fektetett, de a zsűri szerint pályázatában a legkiemelkedőbb, hogy a piacot nem egy harctérként értelmezte, hanem egy igazi nemes versenyterepként, ahol a versenytársakat felülmúlni kell, és adott esetben tanulni tőlük.
Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.
