Sok valódi vállalatvezetővel ellentétben nem harctérként, hanem igazi nemes versenyterepként értelmezte a képzeletbeli világ – Moan és Ursia – piacát a győztes középiskolás diák a Szegedi Tudományegyetem formabontó országos online tanulmányi versenyén. A rendhagyó szerepjátékban résztvevő dobogósok mentalitásával a való életben csökkenteni lehetne a különbséget a hazai és a nemzetközi gazdasági viszonyok között.
A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar által 2008. novemberben meghirdetett kétfordulós tanulmányi verseny célja az volt, hogy a középiskolás versenyzők a megadott információk alapján életszerű döntéseket hozzanak, és minél nagyobb profitot szerezzenek egy fantáziakontinensen található két ország, Moan és Ursia piacán. A rendhagyó szerepjátékban legjobban teljesítő „vállalatvezetők” 2008. december 15-én a Gazdaságtudományi Kar nyílt napján a második fordulóban mérkőzhettek meg a fődíjért.
A több mint harminc elképzelés közül a zsűri Kazinczi Lilla, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium diákjának fantáziacégét értékelte a legjobbnak, aki több szempontból is versenytársai fölé emelkedett. A nyertes pályázó ugyanis kiválasztott termékével, a bonbonnal széles vásárlói réteget tudott megcélozni, és minden egyes döntése igazodott a virtuális piac igényeihez. Hosszú távú üzleti stratégiájában a dinamikus növekedésre és a stabilitásra egyaránt nagy hangsúlyt fektetett, de a zsűri szerint pályázatában a legkiemelkedőbb, hogy a piacot nem egy harctérként értelmezte, hanem egy igazi nemes versenyterepként, ahol a versenytársakat felülmúlni kell, és adott esetben tanulni tőlük.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
