Sok valódi vállalatvezetővel ellentétben nem harctérként, hanem igazi nemes versenyterepként értelmezte a képzeletbeli világ – Moan és Ursia – piacát a győztes középiskolás diák a Szegedi Tudományegyetem formabontó országos online tanulmányi versenyén. A rendhagyó szerepjátékban résztvevő dobogósok mentalitásával a való életben csökkenteni lehetne a különbséget a hazai és a nemzetközi gazdasági viszonyok között.
A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar által 2008. novemberben meghirdetett kétfordulós tanulmányi verseny célja az volt, hogy a középiskolás versenyzők a megadott információk alapján életszerű döntéseket hozzanak, és minél nagyobb profitot szerezzenek egy fantáziakontinensen található két ország, Moan és Ursia piacán. A rendhagyó szerepjátékban legjobban teljesítő „vállalatvezetők” 2008. december 15-én a Gazdaságtudományi Kar nyílt napján a második fordulóban mérkőzhettek meg a fődíjért.
A több mint harminc elképzelés közül a zsűri Kazinczi Lilla, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium diákjának fantáziacégét értékelte a legjobbnak, aki több szempontból is versenytársai fölé emelkedett. A nyertes pályázó ugyanis kiválasztott termékével, a bonbonnal széles vásárlói réteget tudott megcélozni, és minden egyes döntése igazodott a virtuális piac igényeihez. Hosszú távú üzleti stratégiájában a dinamikus növekedésre és a stabilitásra egyaránt nagy hangsúlyt fektetett, de a zsűri szerint pályázatában a legkiemelkedőbb, hogy a piacot nem egy harctérként értelmezte, hanem egy igazi nemes versenyterepként, ahol a versenytársakat felülmúlni kell, és adott esetben tanulni tőlük.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
