Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A középiskolások hiányzó pénzügyi ismereteire világított rá a Modern Üzleti Tudományok Főiskola végzős hallgatójának, Takács Zoltánnak szakdolgozata. A szomorú eredményt hozó kérdőívek kiértékelése után azonban nem csupán egy pont került a végzős munkájára, hisz a MÜTF pénzügyes hallgatói kezdeményezésére három tatabányai középiskolában kezdődnek el pénzügyi kurzusok. A novemberben induló 10 alkalmas felkészítő órák körbejárják a banki alapfogalmakat, az adók, hitelek, tőzsde kérdéskörét és természetesen a gazdasági világválság hatásairól is szót ejtenek.
„A szakkörök elindítására maguk a középiskolás diákok tettek javaslatot az elmúlt tanévben kitöltött kérdőíveken, az érdeklődő csoport pedig még ma is hasznosnak találja a kurzust” – mondta el Eperjesiné Pogrányi Rozália, a programban szintén részt vevő tatabányai Árpád Gimnázium igazgatóhelyettese. A középiskolai tanár maga is sikeresnek találja a kezdeményezést, hiszen a diákok a mindennapok során alkalmazható tudást kapnak már az iskolapadban ülve. A tanárok továbbképzése céljából ingyenes képzés indult a Főiskolán Mindennapi pénzügyeink címmel.
A diákok is átlátják az ebben rejlő lehetőségeket, hiszen nem csak a pénzügyi területen továbbtanulni vágyó fiatalok hallgatják az előadásaikat. Az érdeklődést a téma és az aktuális események közötti összefüggések csak tovább erősítik, fontos, hogy a diákok kézzelfogható példákon keresztül pillantsanak bele ebbe a világba – mondta el pénzügyi szakkört vezető Takács Zoltán, MÜTF hallgató. Hozzátette: „éppen a középiskolások érdeklődése miatt tartunk a tíz előadás után egy plusz foglalkozást, ahol a pénzügyi világválság folyamatait beszéljük át a fiatalokkal, immár a megszerzett alapismeretekre alapozva.”
A megkezdett munkát egy versennyel folytatják tovább a főiskolások. Ugyan mindenki számára nyitott a jelentkezés, a megmérettetésen a középiskolákban leadott anyagot kérik számon a jövő év elején. A kurzusokat a következő tanévben újra el szeretnék indítani, immár több iskolában. A délutáni foglalkozásokra azonban csak kevés diák tud időt szakítani, tantervi órákat pedig csak a tanári végzettséggel rendelkezők tarthatnak, így a MÜTF hallgatói nem. Az érintettek egyetértenek a pénzügyi alapozó ismeretek szükségességéről, változás azonban csak törvényi szabályozás útján érhető el.
"A MÜTF kezdeményezéséhez kapcsolódva érdemes hírt adni azokról a kezdeményezésekről, amelyek hasonló céllal indultak el, és hatékonyan támogathatják a pénzügyi ismeretek elterjesztését. A Magyar Nemzeti Bank szintén fontos céljának tekinti, hogy alapfeladatainak támogatásaként hozzájáruljon a lakosság, és különösen a fiatalok pénzügyi kultúrájának fejlesztéséhez, melynek keretében évek óta szervez ehhez kapcsolódó programokat.
Az MNB Látogatóközpontja a pénz- és jegybanktörténet mellett programjain keresztül a mindennapi pénzügyek világába kínál betekintést. A középiskolások számára az elmúlt négy tanévben megrendezett Monetary - Közgazdálkodj Okosan! vetélkedőn a 2007/2008-as tanévben már több mint ezer diák vett részt.
Fontos eredmény a „A Pénz beszél – Te is érted?” című – az Európai Bizottság felmérése által is elismert – középiskolai kiadvány elkészítése. A 2007-ben 120 ezer végzős, 2008-ban pedig 230 ezer 11. és 12. évfolyamos diáknak eljuttatott tájékoztató füzet közérthető, tömör formában nyújt információkat azokról a pénzügyi termékekről és szolgáltatásokról, amelyekkel a munkába álló vagy a felsőoktatásban továbbtanuló fiatalok szükségképpen kapcsolatba kerülnek.
Szintén a mindennapokhoz szükséges gazdasági-pénzügyi ismeretek széles körű elterjedéséhez járulhat hozzá a Pénziránytű honlap (www.penziranytu.mnb.hu) elindítása, amely a jegybank működésével és céljaival összefüggő témakörökben közérthető formában foglalja össze a legfontosabb ismereteket."
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).