2008. szeptember 25-26-án 14. alkalommal kerül megrendezésre a Multimédia az oktatásban konferencia a Zsigmond Király Főiskolán. A konferencia témája az oktatási tevékenység és a – legszélesebb értelemben vett – multimédia-technológia kapcsolata, így a társadalomtudományi kutatástól a biológiai sajátosságokig, a módszertani kutatásoktól, a technológia új eredményeinek bemutatásáig széles területet fog át.
Új elemként jelenik meg a multimédia alkalmazási lehetőségeinek áttekintése a művészetek világában. Igyekszik a multimédia az oktatásban történő hasznosítására, a technikai és módszertani fejlesztésekre és kutatásokra koncentrálni.
A konferencia egyik kiemelt területe a közszféra és a multimédia kapcsolatát dolgozza fel. Emellett szó esik a szerzői jog, a technikai fejlesztések mellett a módszertani alkalmazások lehetőségeiről is. A szekciókban foglalkoznak a közoktatástól a felnőttképzésig a különböző korosztályok multimédiás tanulásának problémáival.
A konferencia on-line is követhető, a közvetítés weboldalának címe: http://mmo2008.kekalma.hu
A konferencia programja elérhető a http://mmokonf2008.zskf.hu
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
