Eladná az állam a Nemzeti Tankönyvkiadóban birtokolt tulajdonát

Veszélybe kerülhet a tankönyvpiac és a tankönyvek ára a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációja miatt, ezért az elmúlt hetek tankönyvbotrányainak kivizsgálása mellett az állami tulajdon eladásának felhagyására szólította fel az érintetteket szeptember 21-én Sió László, a Fidesz oktatási szakpolitikusa.

  • Edupress
A Nemzeti Tankönyvkiadóban birtokolt 25 százalék + 1 szavazati részvénycsomagjának eladását tervezi az állam, miközben az elmúlt hetek tankönyvbotrányai a privatizációval kapcsolatos korábbi aggodalmakat erősítették meg - mondta el Sió László. Mindössze 18 kiadvány bizonyult ugyanis használhatónak abból a több mint félezer termékből, melyet az Educatio Kht. fejlesztett ki hét milliárd forintos uniós támogatásból a kompetencia alapú oktatás támogatására. A kárt pedig további 500 milliós összeg terheli a szerzői jogok tisztázatlansága miatt.

Az állami tulajdon fenntartására felszólító Sió László azokra a sajátos körülményekre is emlékeztetett, melyek a Nemzeti Tankönyvkiadó 2004-es eladását kísérték. A kétfordulós pályázaton ugyanis Gyurcsány Ferenc korábbi üzletfele, Erdős Ákos nyert, aki a 2005-ben 1,1 milliárdos adózás utáni nyereséget elkönyvelt céget 3,2 milliárd forintért vásárolta meg, majd azt a szerződés egyik pontja ellenére 17 hónappal később eladta.(Forrás: Fidesz.hu)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.