Minél nagyobb óraszámban és szélesebb körben kell informatikát tanítani a gyerekeknek különben a munkaerőpiac nem tud tudni mit kezdeni velük - többek között erről beszéltek a SMART 2017 konferencián.
“Az ember nagy dolgokra képes, ha nagy dolgokat várnak el tőle” – hangzott el a SMART 2017 konferencia egyik előadásán. Többek között Názer Lili, 11 éves diáklány történetét ismerhette meg a hallgatóság, aki egy családi időbeosztást elősegítő app megtervezésével elnyerte a Future Makers magyar nagydíját.
Egy HVG.hu-n megjelent beszámoló a konferencia informatikával kapcsolatban tartott előadásait összegzi. Az előadásokban többször kitértek arra, hogy a mai gyerekek már igen hamars képesek komplex feladatokat megoldani egy tablettel, és megfelelő tudásszomj esetén hamar meg tudnak tanulni programozni, majd alkalmazásokat fejleszteni - akár más elsősként.
Lili története - a mellett, hogy 11 évesen zseniális, amit elért - azért is fontos, mert jelenleg az informatikus szakokra felvettek csupán 15%-a nő, így elég nagy a nemi eltolódás. A foglalkoztatottak körében ez a szám pedig még inkább redukálódik, mindössze 8%. Ez azért is probléma, mert nemzetközi kutatások mára már bebizonyították, hogy azok a cégek, ahol magasabb a foglalkoztatott nők aránya, sikeresebbek is társaiknál.
Tízezer fiatal tanulhat külföldön
Több mint tízezer magyar diák tanul nyugat-európai és amerikai egyetemeken. A Magyar Nemzet írása szerint szakértők úgy becsülik, Ausztria és Németország a két legnépszerűbb célállomás, mindkét országban hozzávetőleg 2000-2000 diák tanulhat, harmadik helyen az Egyesült Királyság áll 1900 magyar hallgatóval, negyedik Dánia, ötödik az Amerikai Egyesült Államok.
Érdemes elgondolkodni annak, aki egy kicsit is el tudja magát képzelni az informatika világában, hogy ezt a pályát válassza. Magyarországon jelenleg 20 ezer informatikusi állás van betöltetlenól és szinte már a legalapvetőbb ismeretek tudásával vesznek fel cégek dolgozókat és maguk képzik őket tovább.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
