Tíz tény, amit eddig hazugságnak hittünk

Az Oxford régebbi, mint az aztékok birodalma? Létezik olyan állat, amelynek rózsaszín a teje? A Buzzfeed összeszedett 77 olyan tényt, amelyről szinte mindenki azt hiszi, hogy téves infó - pedig nagyon is igazak. Ebből válogattuk ki a tíz legérdekesebbet.

  • Eduline

Az Oxford régebbi, mint az Azték Birodalom

Az aztékok a 13. században érkeztek a mai Mexikó területére, a 14-15. században építették ki birodalmukat. Ezzel szemben az Oxfordon zajló oktatásról szóló legrégebbi bizonyíték 1096-ból származik.

Wikipedia

Hasonlóan meglepő tény, hogy a Chicago Cubs baseballcsapat akkor nyert utoljára az amerikai világbajnoki sorozaton (amely a nevével ellentétben nem világbajnokság), amikor még létezett az Oszmán Birodalom, nem találták még fel a nyalókát, és az amerikai nőknek sem volt még szavazati joga.

Abba sem szokás belegondolni, hogy Franciaországban még akkor is végeztek ki embereket nyaktilóval (guillotine-nal), amikor az Egyesült Államokban 1977-ben megjelent a Csillagok háborúja. A nyaktiló használatát csak 1981-ben, a halálbüntetés eltörlésével szüntették meg, bár az utolsó négy évben már nem használták.

Kleopátra időben közelebb áll az iPhone feltalálásához, mint a gízai piramisok építéséhez. Kleopátra i.e. 51-ben kezdte meg uralkodását, tehát 2058 évvel azelőtt, hogy Steve Jobs bemutatta az iPhone első változatát. A gízai nagy piramist az i.e. 26. században építették.

Ha már itt tartunk: a tirannoszaurusz rex és a sztegoszaurusz kevésbé voltak kortársak, mint a tirannoszaurusz és az emberiség. A tirannoszaurusz 68 millió, a sztegoszaurusz viszont 150 millió évvel ezelőtt élt.

Mi ad rózsaszín tejet?

Egyetlen emlős állat ad rózsaszín tejet, ez pedig a víziló.

MTI / Balázs Attila

Ha esetleg nem tudnátok hova tenni a kékbálna méreteit, akkor itt egy tény, ami segíthet: a kékbálna szíve akkora, hogy egy ember keresztül tudna úszni az állat artériájában.

És azt tudtátok, hogy 2002-ben Szaud-Arábia rákényszerült, hogy tevéket importáljon? Ráadásul Ausztráliából, ahová a 19. század második felében tízezer tevét vittek Palesztina és India területéről.

Toronto délebbre van, mint Budapest

A szélességi és hosszúsági fokok csalókák lehetnek. Gondoltátok volna, hogy New York délebben van, mint Róma? És azt, hogy Budapest északabbi, mint Toronto?

Finnország és Észak-Korea majdnem szomszédok. Csak egyetlen ország választja el őket egymástól, az viszont hatalmas: Oroszország.

Vasúti sínpár a főépület pincerendszerében? Négy dolog, amit biztos nem tudtál a Corvinusról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.