Friss világrangsor: öt magyar egyetem jutott a legjobbak közé

A U.S. News most kiadott felsőoktatási rangsorában öt magyar egyetem is bekerült a legjobbak közé. A listát idén a Harvard vezeti.

  • Eduline
A Harvard a világ legjobbja
Wikipedia

A U.S. News 750-es rangsorát a Harvard vezeti, a második a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a harmadik pedig a Berkeley. A lista összeállításakor elsősorban az intézmények tudományos elismertségét vették figyelembe, többek közt azt, hogy milyen helyezést értek el a Thomson Reuters akadémiai elismertségi listán, milyen kutatási eredményeket és publikációkat tudnak felmutatni, milyenek az idézettségi mutatók, illetve hány PhD-fokozatot szerzett hallgató tanult az adott egyetemen.

A magyar felsőoktatási intézmények közül tavaly még csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem került fel a listára, most azonban további négy magyar egyetem is fenn van. Az ELTE a 465., a Debreceni Egyetem az 585., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 722., a Semmelweis Egyetem a 736., a Szegedi Tudományegyetem pedig a 745. helyen áll.

 

Az európai intézmények közül két brit egyetem került be az első 10-be, az Oxford és a Cambridge. A teljes listát itt nézhetitek meg.

Az elmúlt időszakban több rangsort is kiadtak. Az élen van változás, a Harvard nem mindenhol egyeduralkodó. A Times Higher Education (THE) 2015-2016-os világrangsorát itt találjátok. Négy magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2015/2016-os felsőoktatási világrangsorára, amelyet innen érhetsz el. A Webometrics (Ranking Web of World Universities) legfrissebb, 2015-ös rangsorát itt találod.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.