Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A U.S. News most kiadott felsőoktatási rangsorában öt magyar egyetem is bekerült a legjobbak közé. A listát idén a Harvard vezeti.

A U.S. News 750-es rangsorát a Harvard vezeti, a második a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a harmadik pedig a Berkeley. A lista összeállításakor elsősorban az intézmények tudományos elismertségét vették figyelembe, többek közt azt, hogy milyen helyezést értek el a Thomson Reuters akadémiai elismertségi listán, milyen kutatási eredményeket és publikációkat tudnak felmutatni, milyenek az idézettségi mutatók, illetve hány PhD-fokozatot szerzett hallgató tanult az adott egyetemen.
A magyar felsőoktatási intézmények közül tavaly még csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem került fel a listára, most azonban további négy magyar egyetem is fenn van. Az ELTE a 465., a Debreceni Egyetem az 585., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 722., a Semmelweis Egyetem a 736., a Szegedi Tudományegyetem pedig a 745. helyen áll.

Az európai intézmények közül két brit egyetem került be az első 10-be, az Oxford és a Cambridge. A teljes listát itt nézhetitek meg.
Az elmúlt időszakban több rangsort is kiadtak. Az élen van változás, a Harvard nem mindenhol egyeduralkodó. A Times Higher Education (THE) 2015-2016-os világrangsorát itt találjátok. Négy magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2015/2016-os felsőoktatási világrangsorára, amelyet innen érhetsz el. A Webometrics (Ranking Web of World Universities) legfrissebb, 2015-ös rangsorát itt találod.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.