Nagy változások jönnek februártól, több egyetem neve megváltozik

Több felsőoktatási intézmény is új szerkezetben, új névvel működik 2017-től. Összeszedtük a változásokat.

Eduline

Szombathelyi képzések: jön az ELTE

A Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi Savaria Egyetemi Központja az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerül - a szerkezetváltásra mindkét intézmény szenátusa rábólintott.

Az ELTE korábbi közleménye szerint Szombathelyen egy bölcsészettudományi, egy természettudományi és egy pedagógiai-pszichológiai intézet jön létre az ELTE-karok részeként.

Fazék

Létrejön a Savaria Pedagógusképzési Módszertani és Továbbképzési Centrum, amely módszertani fejlesztésekkel és a továbbképzés várható új feladataival foglalkozik majd. A gépészmérnök képzést folytató műszaki intézet az Informatikai Kar dékánjának irányítása alatt folytatja tevékenységét, a sporttudományi képzéseket a szombathelyi Sporttudományi Intézet a Pedagógiai és Pszichológiai Kar részeként folytatja.

Soproni karok: önálló egyetem

A Nyugat-magyarországi Egyetem négy soproni kara - a Benedek Elek Pedagógiai Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, valamint a Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar - önállóan, Soproni Egyetem néven működik tovább 2017 februárjától.

Egyetem lesz a táncművészeti főiskola

2017. február 1-jétől a Magyar Táncművészeti Főiskola Magyar Táncművészeti Egyetemként működik.

Újabb képzéseket vesz át a Szent István Egyetemtől a Gál Ferenc Főiskola

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás

Sínen van a Pázmány Campus építkezési területének rendezése, minden érintett tárgyalóasztalhoz ült

Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.

Felsőoktatás

A PDSZ szerint előrelépés a pedagógus-továbbképzés átalakítása, de a tanárok munkaterhein is csökkenteni kell

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Úgy néz ki, megvan, ki lesz az Oktatási Hivatal új elnöke

Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.

A digitális írástudást erősítené az iskolákban, a fenntarthatóságot pedig egyenesen a NAT-ba emelné az oktatási bizottság elnöke

Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.