Mennyit keres egy szociológia vagy egy kommunikáció- és médiatudomány szakos pályakezdő? A társadalomtudományi szakokat végzettek havi átlagbéreiről olvashattok.
Bruttó 265 746 forint - ennyi a nemzetközi tanulmányok szakon végzett diplomások átlagbére, derül ki a diplomáspálya-követési rendszer 2017-es adataiból. A társadalomtudományi képzések közül ezenkívül a szociológia és a politikatudományok szakkal lehet a legjobb jövedelemre számítani. Előbbi átlagbére 230 ezer, utóbbié pedig 236 ezer forint.
A kommunikáció- és médiatudományon végzettek 202 ezres átlagbérét azonban megelőzte a szociálpedagógia és a szociális munka is. Ha valakinek ilyen diplomája van, 206 ezer forintos havi bérrel számolhat a munkapiacon.
A legkevesebbet az informatikus könyvtáros diplomások keresik, 190 ezer forint bruttó havibért.
Friss kutatás: valami nagyon hiányzik a fiatal munkavállalókból
A szakmai alázatot és a kitartást hiányolják a leginkább a fiatalokból a HR-esek, a fiatalok viszont úgy vélik, pont ezek a legfőbb erősségeik. A személyes kompetencia fontosabb, mint a szakmai tudás - mondják az ideális munkavállalóról a HR-esek, akik a jövőben a legnagyobb változást ezen a területen várják.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
