Ha az egyetemen vagy főiskolán szoctámra - rendszeres szociális ösztöndíjra - pályáztok, akár havi 23 800 forintot is kaphattok.
Olyan nappali tagozatos, állami ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak, akik szociálisan rászorulók, fogyatékossággal élők vagy egészségi állapotuk miatt rászorulnak, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, családfenntartók, nagycsaládosok, korábban gyámság alatt álltak, árvák vagy félárvák. Alap- és osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben, mesterszakon, illetve doktori képzésben tanulók is megkaphatják a támogatást. Milyen ösztöndíjakra pályázhattok elsőévesként? A teljes listát itt találjátok.
Az önköltséges hallgatók nem kaphatnak akkor ilyet?
Az elsőéves önkötséges hallgatók kiesnek ebből, ám ha a tanulmányaitokat állami ösztöndíjasként kezdtétek meg, és a megkezdett félévek száma alapján jogosultak lennének az állami ösztöndíjas képzésre, akkor pályázhattok. Az önköltséges hallgatók számára is elérhető támogatásokról itt olvashattok.
Mekkora összegű támogatást kaphattok?
A havi ösztöndíj összege halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, egészségi állapotuk miatt rászoruló, családfenntartó, nagycsaládos és árva hallgatók esetében nem lehet alacsonyabb hallgatói normatíva 20 százalékánál (23 800 forint), hátrányos helyzetű, korábban gyámság alatt álló, illetve félárva diákok esetében pedig a normatíva 10 százalékánál (11 900 forint). Minden más esetben pedig a hallgatói normatíva 5 százalékánál nem lehet kevesebb, tehát 5 950 forintnál.
Mikor kell pályázni?
A szociális ösztöndíjra félévente kell pályázni, az őszi félév határidejéről az adott egyetem vagy főiskola honlapján (általában a hallgatói önkormányzat weboldalán) tájékozódhattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
