Több egyetemen az idén is szénszünetet rendeltek el a zárolások miatt, amelyek három-négymillárd forintos megszorítást jelentenek a felsőoktatás számára.
Az Óbudai Egyetem 352 millióval kevesebből gazdálkodhat a most végrehajtott, de már májusban elrendelt zárolások miatt, ezért kéthetes szénszünetet rendeltek el, emiatt a vizsgaidőszakot is meg kell hosszabbítani.
A zárolások miatt három-négymilliárd forintos megszorítást jelentenek az ágazatban: néhány egyetem azzal szembesült, hogy nagyobb összeget kell befizetnie, mint amennyit nemrégiben többletforrásként kapott. A részleteket itt olvashatjátok.
A Debreceni Egyetem az eduline-nal korábban azt közölte: nem lesz szénszünet, de a tudományegyetemi karok épületei december 23. és január 5. között "csökkentett üzemeltetési szolgáltatás mellett működnek, a dolgozók ebben az időszakban előre ütemezetten veszik ki szabadságukat". Az intézmény és a könyvtár is csak az év végi ünnepek alatt lesz zárva, az Orvos- és Egészségtudományi Centrumban és a Klinikákon pedig a megszokott ellátási rend lesz érvényben.
Az Index összeállítása szerint a Nyugat-magyarországi Egyetemen december 22. és január 5. között lesz szénszünet, de van olyan épület, amelyet már december 13-án bezárnak. A Szent István Egyetem szintén december 22. és január 5. között lesz zárva, csak igazgatási ügyeleti rendszer működik majd. A vizsgákat ugyanakkor a gödöllői kollégiumban meg lehet tartani.
A Budapesti Gazdasági Főiskola december 24. és január 5. között lesz zárva, az egyetem közleménye szerint ez azonban nem szénszünet. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csak január 1-ig lesz zárva.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem december 23-tól január 9-ig tart zárva: az egyetem szerint itt sem szénszünetről van szó - az ünnepek idején lényegesen kevesebb a vizsga, ezért nem minden épületet tartanak nyitva, a kollégiumokat viszont ebben az időszakban is használhatják a hallgatók. A Nyíregyházi Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen is december 23-tól január 5-ig lesz szénszünet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
