Több egyetemen az idén is szénszünetet rendeltek el a zárolások miatt, amelyek három-négymillárd forintos megszorítást jelentenek a felsőoktatás számára.
Az Óbudai Egyetem 352 millióval kevesebből gazdálkodhat a most végrehajtott, de már májusban elrendelt zárolások miatt, ezért kéthetes szénszünetet rendeltek el, emiatt a vizsgaidőszakot is meg kell hosszabbítani.
A zárolások miatt három-négymilliárd forintos megszorítást jelentenek az ágazatban: néhány egyetem azzal szembesült, hogy nagyobb összeget kell befizetnie, mint amennyit nemrégiben többletforrásként kapott. A részleteket itt olvashatjátok.
A Debreceni Egyetem az eduline-nal korábban azt közölte: nem lesz szénszünet, de a tudományegyetemi karok épületei december 23. és január 5. között "csökkentett üzemeltetési szolgáltatás mellett működnek, a dolgozók ebben az időszakban előre ütemezetten veszik ki szabadságukat". Az intézmény és a könyvtár is csak az év végi ünnepek alatt lesz zárva, az Orvos- és Egészségtudományi Centrumban és a Klinikákon pedig a megszokott ellátási rend lesz érvényben.
Az Index összeállítása szerint a Nyugat-magyarországi Egyetemen december 22. és január 5. között lesz szénszünet, de van olyan épület, amelyet már december 13-án bezárnak. A Szent István Egyetem szintén december 22. és január 5. között lesz zárva, csak igazgatási ügyeleti rendszer működik majd. A vizsgákat ugyanakkor a gödöllői kollégiumban meg lehet tartani.
A Budapesti Gazdasági Főiskola december 24. és január 5. között lesz zárva, az egyetem közleménye szerint ez azonban nem szénszünet. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csak január 1-ig lesz zárva.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem december 23-tól január 9-ig tart zárva: az egyetem szerint itt sem szénszünetről van szó - az ünnepek idején lényegesen kevesebb a vizsga, ezért nem minden épületet tartanak nyitva, a kollégiumokat viszont ebben az időszakban is használhatják a hallgatók. A Nyíregyházi Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen is december 23-tól január 5-ig lesz szénszünet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
