Minden második diák dolgozik tanulás mellett, karácsony előtt pedig ötödével többen vállalnak munkát, mint év közben.
Az iskolaszövetkezetek az idei év első nyolc hónapjában annyi árbevételt termeltek, mint tavaly egész évben - derül ki a Tények riportjából, amelyben Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉsz) elnöke elmondta, mindez annak köszönhető, hogy a gazdaság erősödése miatt egyre több megbízó alkalmaz diákokat, valamint az iskolaszövetkezetek közötti verseny is ezt erősíti.
A verseny tárgya pedig az, hogy minél több diáknak tudjanak olyan munkát adni, amely kapcsolódik tanulmányaikhoz, szakmai fejlődésükhöz. Vagyis mentori és gyakornoki fórumokat indítanak, ezzel versenyeznek egymással szemben - tette hozzá Fiák István. Ennek köszönhetően a diákok akár már tanulmányaik alatt megtalálhatják későbbi munkahelyüket.
Karácsonykor sincs megállás
Év vége felé még jobban megnő a diákmunka iránti igény, mivel a karácsonyi időszakban a kereskedelem is fellendül, valamint a szabadságolások, leltározások miatt is nagyobb szükség van plusz munkaerőre.
Ilyenkor ötödével több diák vállal munkát, mint év közben. Jellemzően vásárokban, boltokban vagy raktárakban végeznek könnyű fizikai munkát, de továbbra is népszerű az irodai munka is. Habár a diákok fele dolgozik, még így is rengeteg betöltetlen állás van.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
