Az új felsőoktatási stratégiában elkaszált kulturális antropológia, andragógia, osztott agrármérnöki és környezetgazdálkodási agrármérnöki szakokon diplomázott több parlamenti képviselő.
Múlt héten hozták nyilvánosságra azoknak az egyetemi, főiskolai képzéseknek a listáját, amelyek a 2016/2017-es tanévben már nem indulnak. Köztük van az osztott agrármérnöki képzés, mely ezentúl osztatlan formában lesz elérhető - ilyen képzésen szerezte diplomáját Debrecenben B. Nagy László, a Pannon Egyetemen Horváth István és Nagy István fideszes képviselők, illetve a Nyugat-magyarországi Egyetemen Magyar Zoltán jobbikos képviselő. Magyar kivételével mindannyian még a nyolcvanas-kilencvenes években, a bolognai rendszer bevezetése előtt végeztek, így ők inkább régi ismerősként fogadhatják az ismét osztatlanná váló szakot.
Az ugyancsak megszűnő környezetgazdálkodási agrármérnök szakon végzett Bartos Mónika fideszes képviselő, frakciótársa, Dankó Béla pedig növénytermesztő mérnök. Nekik a diplomázásuk óta egyszer már el kellett búcsúzniuk az alma materüktől, amikor mindkét intézményt - a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, illetve a Tessedik Sámuel Főiskolát - összevonták a Szent István Egyetemmel.
Valamivel szerencsésebb helyzetben van a politológia szak, erről egyelőre annyit tudni biztosan, hogy politikatudományok alapszakra nevezik át. Az országgyűlési képviselők közül kilencen tanultak a szakon, köztük a jobbikos Dúró Dóra és Szávay István az ELTE-n, Bana Tibor a Corvinuson, Gyöngyösi Márton pedig a Trinity College Dublinon. Ugyancsak az ELTE-n végzett a fideszes Farkas Flórián és Szatmáry Kristóf, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes pedig ugyanitt szerezte meg az abszolutóriumot, de nyelvvizsga hiányában a diplomáját nem vehette kézhez - ezzel Kunhalminak már két diplomája ragadt bent a nyelvvizsga miatt. Az MSZP-s Demeter Márta tavaly végzett a Zsigmond Király Főiskola politológia alapszakán.
Andragógia szakon szerzett diplomát 2010-ben Vigh László fideszes képviselő Pécsi Tudományegyetemen. Az andragógia szak jövőre megszűnik, helyette egy vadonatúj bölcsészképzési alapszak, a közösségszervezés indul. A fideszes Csöbör Katalin egykori szakja, a kulturális antropológia viszont teljesen meg fog szűnni.
| Csaknem hetven szak szűnik meg |
Felsőoktatási szakképzés: Népszerű képzések szűnnek meg. Alapképzés: Ezek a szakok biztosan megszűnnek 2016-ra. Mesterképzés: Ezektől a mesterszakoktól elbúcsúzhatnak a diákok. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
