Az új felsőoktatási stratégiában elkaszált kulturális antropológia, andragógia, osztott agrármérnöki és környezetgazdálkodási agrármérnöki szakokon diplomázott több parlamenti képviselő.
Múlt héten hozták nyilvánosságra azoknak az egyetemi, főiskolai képzéseknek a listáját, amelyek a 2016/2017-es tanévben már nem indulnak. Köztük van az osztott agrármérnöki képzés, mely ezentúl osztatlan formában lesz elérhető - ilyen képzésen szerezte diplomáját Debrecenben B. Nagy László, a Pannon Egyetemen Horváth István és Nagy István fideszes képviselők, illetve a Nyugat-magyarországi Egyetemen Magyar Zoltán jobbikos képviselő. Magyar kivételével mindannyian még a nyolcvanas-kilencvenes években, a bolognai rendszer bevezetése előtt végeztek, így ők inkább régi ismerősként fogadhatják az ismét osztatlanná váló szakot.
Az ugyancsak megszűnő környezetgazdálkodási agrármérnök szakon végzett Bartos Mónika fideszes képviselő, frakciótársa, Dankó Béla pedig növénytermesztő mérnök. Nekik a diplomázásuk óta egyszer már el kellett búcsúzniuk az alma materüktől, amikor mindkét intézményt - a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, illetve a Tessedik Sámuel Főiskolát - összevonták a Szent István Egyetemmel.
Valamivel szerencsésebb helyzetben van a politológia szak, erről egyelőre annyit tudni biztosan, hogy politikatudományok alapszakra nevezik át. Az országgyűlési képviselők közül kilencen tanultak a szakon, köztük a jobbikos Dúró Dóra és Szávay István az ELTE-n, Bana Tibor a Corvinuson, Gyöngyösi Márton pedig a Trinity College Dublinon. Ugyancsak az ELTE-n végzett a fideszes Farkas Flórián és Szatmáry Kristóf, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes pedig ugyanitt szerezte meg az abszolutóriumot, de nyelvvizsga hiányában a diplomáját nem vehette kézhez - ezzel Kunhalminak már két diplomája ragadt bent a nyelvvizsga miatt. Az MSZP-s Demeter Márta tavaly végzett a Zsigmond Király Főiskola politológia alapszakán.
Andragógia szakon szerzett diplomát 2010-ben Vigh László fideszes képviselő Pécsi Tudományegyetemen. Az andragógia szak jövőre megszűnik, helyette egy vadonatúj bölcsészképzési alapszak, a közösségszervezés indul. A fideszes Csöbör Katalin egykori szakja, a kulturális antropológia viszont teljesen meg fog szűnni.
| Csaknem hetven szak szűnik meg |
Felsőoktatási szakképzés: Népszerű képzések szűnnek meg. Alapképzés: Ezek a szakok biztosan megszűnnek 2016-ra. Mesterképzés: Ezektől a mesterszakoktól elbúcsúzhatnak a diákok. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
