Még nem dőlt el, hogy marad-e a jelenlegi struktúrában az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – írja az atv.hu.
Amennyiben az EMMI csúcsminisztériumát szétbontanák, Novák Katalin – jelenleg család- és ifjúságügyért felelős államtitkár - egy, a családügyet koncentráló tárca minisztere lehet. Az atv.hu úgy tudja, hogy Balog Zoltán, akivel a miniszterelnök elégedett, mérlegelheti, hogy mint humán csúcsminiszter folytatja, vagy a polgári Magyarország szolgálatában es formálásában a miniszterelnök közvetlen környezetében vállal szerepet.
Arról már korábban beszámolt az oldal, hogy Balog Zoltán oktatási államtitkára, Palkovics László a nemzeti fejlesztési tárca bázisán innovációs miniszter lehet, kérdés, hogy az oktatási területtel is foglalkozik majd, vagy ha az EMMI átalakul, a felsőoktatás Novák Katalin felségterülete lesz-e.
Hoffmann, Klik, NAT, Balog: itt a nagy oktatáspolitikai teszt
Egymást váltották az oktatási/felsőoktatási/köznevelési államtitkárok és helyettes államtitkárok, többször tüntettek az egyetemisták és a középiskolások, létrejött a Klik, új köznevelési és felsőoktatási törvényt fogadtak el, lett új NAT, állami fenntartásba kerültek az iskolák - kapkodhattuk a fejünket az elmúlt nyolc évben. Minden mozzanatra emlékeztek? Tudjátok, mi volt a Hoffmann-féle államtitkárság első döntése?
Palkovics László biztosan nem lesz oktatási államtitkár?
Palkovics László jelenlegi oktatási államtitkár innovációs miniszter lehet, a felsőoktatási államtitkári posztot pedig Novák Katalin kaphatja meg Fidesz-győzelem esetén - írja az atv.hu. Az atv.hu azt írja, Orbán Viktor még a hódmezővásárhelyi vereség előtt azt mondta bizalmi körében, hogy az április 8-ai választások előtt már nem fog kormányzati személyi kérdésekről beszélni, vagyis arról, hogy ki-ki milyen stallumot kaphat vagy tarthat meg Fidesz-győzelem esetén az új kormányában.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
