Hallgat a kormány arról, támogatja-e azt a javaslatot, hogy a vasárnapi legyen az utolsó óraátállítás, és Magyarország végleg maradjon a nyári időszámításban. Számos szervezet foglalt korábban úgy állást, hogy energiamegtakarítási szempontból nem éri meg az óraátállítás - írja a Magyar Nemzet.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tavaly novemerben még támogatta azt a jobbikos javaslatot, hogy Magyarországban a nyári időszámítást vegyék alapul, többé ne legyen óraátállítás. A bizottság azonban eddig nem vette napirendjére a témát.
Mikor lesz a 2017-es óraátállítás és a tavaszi szünet?
Nemsokára át kell állítani az órákat, kezdődik ugyanis a nyári időszámítás, de a tavaszi szünetre sem kell már sokat várni. Tavaszi óraátállítás A 2017-es nyári időszámítás kezdete március 26-án lesz, az órákat vasárnap hajnal 2 órakor 3 órára kell előretekerni - vagyis egy órával kevesebbet alhatunk.
Bencsik János, a bizottság egyik fideszes tagja a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta: nincs információja arról, hogy megint napirendre kerül-e a kérdés. A lap érdeklődésére, hogy ha a részletes vitáig jutna a téma tárgyalása, ő és pártja támogatná-e a javaslatot, azt válaszolta, feltételezésekbe nem tud belebonyolódni.
Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár decemberben azt mondta, uniós irányelv írja elő a közös óraállítást a belső piac megfelelő működéséért. Szerinte az óraátállítás eltörlése problémákat okozna a nemzetközi vasúti közlekedés menetrendjében, ugyanakkor elismerte, hogy a változtatás kedvező hatással lehetne a turizmusra.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
