Napokon belül kihirdetik a felsőoktatási ponthatárokat, az egyetemi városokban pedig újra felpörög a lakások és albérletek piaca - írja pénteki számában a Világgazdaság.
Ráadásul az ingatlanok 25-30 százalékkal drágultak az elmúlt évben a frekventált fővárosi kerületekben, az érintett vidéki városokban - Szegeden, Pécsett, Győrben, Debrecenben és Miskolcon - pedig átlag 10-12 százalék volt az áremelkedés.
A vidéki egyetemi városok közül Miskolc a legolcsóbb, 120 ezer forint az átlagos négyzetméterár lakásvásárlás esetén. Pécsett 170 ezer, Szegeden 185 ezer, Debrecenben 235 ezer, Győrben 260 ezer forint.
A garzonok átlagára fajlagosan magasabb, márpedig a gyereküknek lakást vásárlók körében népszerűek a kislakások - írja a lap az OTP Ingatlanpont kínálata alapján. Vidéken ezek ára ötmilliónál, a fővárosban 7-8 milliónál kezdődik.
A friss egyetemisták helyzetét nehezíti néhány nagyvárosban, például Győrben, Székesfehérváron vagy Kecskeméten, hogy az élénk iparélet miatt a piacon egyébként is hiány van eladó és kiadó ingatlanokból.
Így alakulnak az albérletárak Budapesten, az egyetemi kampuszok környékén
Utánajártunk, mennyibe kerülnek az albérletek a nagyobb egyetemi kampuszok kerületeiben. Nem minden elsőéves kap majd kollégiumi helyet, a túljelentkezés ugyanis jelentős. Ha már most sejtitek, hogy nem lesz elég pontotok a sikeres kollégiumi jelentkezéshez, nem árt időben elkezdeni albérleteket nézni, mert a legjobbak gyorsan gazdára találnak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
