A The University of Oxford, a világ egyik legrégebbi egyeteme, történetében először kötvényt bocsát ki.
A brit egyetem úgy döntött, hogy extra hosszú, 100 éves lejáratú kötvényt bocsát ki 250 millió font (mintegy 332 millió dollár) értékben. A kötvény e héten tartandó londoni és edinburghi roadshow-ját a JPMorgan Chase amerikai pénzintézet szervezi.
Az elmúlt években a brit oktatási intézetek egyre gyakrabban kényszerülnek kötvénykibocsátásra, állami finanszírozásuk csökkenése miatt. Az általuk tavaly kibocsátott kötvények értéke elérte az 1,8 milliárd dollárt a 2015. évi 1,4 milliárd dollár után. 2008 és 2011 között brit oktatási intézet nem dobott piacra adósságpapírt.
A Moody's hitelminősítőtől a The University of Oxford tervezett kötvénye megkapta a legjobb, "Aaa" besorolást.
Nagy baj lesz a brit egyetemeken, ha az EU-állampolgárok nem maradhatnak
Az Oxfordi Egyetem vezetői szerint garantálni kell a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok tartózkodási jogosultságát a brit EU-tagság megszűnése után is, ellenkező esetben súlyos károk érik a brit felsőoktatást. A legrégebbi angliai egyetem 35 college-ának igazgatói a The Times című konzervatív brit napilap hétfői számában megjelent közös levelükben hangsúlyozzák, hogy az Oxfordi Egyetemnek szüksége van az EU-társállamokból érkező oktatókra, kutatókra és segédszemélyzetre.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
