Jövőre 15 milliárddal több, összesen 23 milliárd forint juthat a felsőoktatási kiválósági támogatásra - jelentette be az emberi erőforrások minisztere kedden az Új Nemzeti Kiválóság Programról szóló budapesti sajtótájékoztatón.
A cél az, hogy a felsőoktatási kiválósági programra fordított összeg elérje a felsőoktatási intézményeknek évente adott állami támogatás tíz százalékát. A támogatás feltételeit a minisztériumon belüli bizottsággal állapítják meg - mondta.
Balog Zoltán közölte azt is, hogy május 5-én megjelentek az Új Nemzeti Kiválóság Program egyéni ösztöndíjpályázatai. Ennek keretében körülbelül kétezer ösztöndíjasnak a 2017/18-as tanévben mintegy négymilliárd forintot biztosítanak. A hallgatók, doktorjelöltek, fiatal oktatók, kutatók ösztöndíjai - a támogatott célcsoporttól függően - havonta nettó 75 ezertől 350 ezer forintig terjedhetnek.
Az Új Nemzeti Kiválóság Programon keresztül összesen 12 milliárddal támogatják a tudományos utánpótlást, a tudományos életpályát és a kiváló oktatók, kutatók pályán tartását - mutatott rá Balog Zoltán.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
