Évről évre nő az amerikai egyetemeken tanuló kínai diákok száma, ami a kínai felsőoktatási rendszer reformjának szükségességére mutat rá - írja a China Daily napilap.
Az újság a hétvégén Kínában lezajlott felvételi vizsgák és a frissen közzétett statisztikák alapján közölt összeállítást a témáról. Ebben a lap megjegyzi: az idei tanévben több mint 235 ezer diák tanult valamelyik amerikai felsőoktatási intézményben, kétszer annyian, mint négy évvel ezelőtt. A kínai diákok hatalmas arányát jól mutatja, hogy az összes, Egyesült Államokban tanuló egyetemista egyharmada kínai állampolgárságú.
A külföldi tanulmányokkal a diákok a magolásra építő volta és az innovatív gondolkodás hiánya miatt sokat kritizált kínai oktatási rendszer, valamint a rendkívüli stresszel járó felsőoktatási felvételi vizsgák (kaokao) elől "menekülnek el".
Az amerikai egyetemek népszerűségének növekedése a kínai középosztály bővüléséhez és a rendelkezésre álló jövedelem emelkedéséhez is köthető. A külföldi tanulmányokat mind többen engedhetik meg maguknak: a statisztikák szerint a diákok több mint 90 százaléka saját zsebből fizeti a tandíjat.
Az amerikaiakon túl a kanadai, ausztrál, brit felsőoktatási intézmények is népszerűek: a külföldön tanuló kínai diákok teljes száma a 400 ezret is meghaladja, ez a világ összes országa határokon túl tanuló hallgatóinak 15 százaléka.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
