Az ELTE szerint sértheti az alaptörvényt a genderszak megszüntetése.
Az egyetem friss közleménye szerint a gender szak megszüntetése sérti az egyetemi autonómiát.
Kiemelik, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetésével kapcsolatban közvetlen megkeresést nem kaptak a kormányzati szervektől. A mesterszak felmenő rendszerben történő megszüntetését célzó rendelettervezetről az ELTE a Magyar Rektori Konferencia (MRK) közvetítésével szerzett tudomást.
A rendelkezésre álló véleményezési határidőn belül megfogalmazott észrevételeiket így az MRK-nak küldték meg. Ebben "határozottan és egyértelműen" kifejtették, hogy nem értenek egyet a tervvel.
Egy tollvonással kicsinálják a genderszakot: nem indulhat többé ilyen képzés
A hét elején alig huszonnégy órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon. Vagy ahogy a politikai vitákban elhíresült: genderszakon - írja a hvg.hu.
Kérték, hogy a fenntartó fogalmazza meg indokait, mert "érdemi álláspontot csak annak ismeretében lehet kifejteni egy mesterszak megszűnésével kapcsolatban", amely amúgy a hatályos előírások szerint, szabályos szaklétesítési eljárást követően 12 éve került fel először a szakjegyzékbe.
Azt is jelezték, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban felülvizsgált minden alap- és mesterképzést, ennek során "egyetlen minisztérium, tudományos, szakmai vagy társadalmi szervezet észrevételt, megjegyzést, aggályt vagy kritikát a szak tartalmával kapcsolatosan nem fejtett ki".
Az egyetem egyértelműen és kifejezetten rögzítette, hogy szakmailag indokolatlanak tartja, hogy szakmai egyeztetés nélkül egy olyan, az összes szakmai szűrőn megfelelt mesterszak kerülne megszüntetésre, amely hosszútávon biztosíthatja olyan szakemberek utánpótlását.
Durván sérti az egyetemi tanszabadságot - az Oktatói Hálózat is tiltakozik
"Mondvacsinált indokok alapján, valós szakmai érvek nélkül" szüntetnék meg a képzést a két magyarországi egyetemen - vélekedik az Oktatói Hálózat. Közleményben tiltakoznak a genderszak megszüntetése ellen. Az intézkedéstervezet durván sérti az egyetemi tanszabadságnak még az Alaptörvényben található, leszűkített értelmezését is - írja az Oktatói Hálózat közleményében.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
