Az ELTE szerint sértheti az alaptörvényt a genderszak megszüntetése.
Az egyetem friss közleménye szerint a gender szak megszüntetése sérti az egyetemi autonómiát.
Kiemelik, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetésével kapcsolatban közvetlen megkeresést nem kaptak a kormányzati szervektől. A mesterszak felmenő rendszerben történő megszüntetését célzó rendelettervezetről az ELTE a Magyar Rektori Konferencia (MRK) közvetítésével szerzett tudomást.
A rendelkezésre álló véleményezési határidőn belül megfogalmazott észrevételeiket így az MRK-nak küldték meg. Ebben "határozottan és egyértelműen" kifejtették, hogy nem értenek egyet a tervvel.
Egy tollvonással kicsinálják a genderszakot: nem indulhat többé ilyen képzés
A hét elején alig huszonnégy órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon. Vagy ahogy a politikai vitákban elhíresült: genderszakon - írja a hvg.hu.
Kérték, hogy a fenntartó fogalmazza meg indokait, mert "érdemi álláspontot csak annak ismeretében lehet kifejteni egy mesterszak megszűnésével kapcsolatban", amely amúgy a hatályos előírások szerint, szabályos szaklétesítési eljárást követően 12 éve került fel először a szakjegyzékbe.
Azt is jelezték, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban felülvizsgált minden alap- és mesterképzést, ennek során "egyetlen minisztérium, tudományos, szakmai vagy társadalmi szervezet észrevételt, megjegyzést, aggályt vagy kritikát a szak tartalmával kapcsolatosan nem fejtett ki".
Az egyetem egyértelműen és kifejezetten rögzítette, hogy szakmailag indokolatlanak tartja, hogy szakmai egyeztetés nélkül egy olyan, az összes szakmai szűrőn megfelelt mesterszak kerülne megszüntetésre, amely hosszútávon biztosíthatja olyan szakemberek utánpótlását.
Durván sérti az egyetemi tanszabadságot - az Oktatói Hálózat is tiltakozik
"Mondvacsinált indokok alapján, valós szakmai érvek nélkül" szüntetnék meg a képzést a két magyarországi egyetemen - vélekedik az Oktatói Hálózat. Közleményben tiltakoznak a genderszak megszüntetése ellen. Az intézkedéstervezet durván sérti az egyetemi tanszabadságnak még az Alaptörvényben található, leszűkített értelmezését is - írja az Oktatói Hálózat közleményében.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
