Még mindig milliók nézik ezt a mesefilmet, pedig furcsa helyszínen játszódik
Hideg van, hol az eső, hol a hó esik, ráadásul vészesen közeledik a vizsgaidőszak. Ha most még van időtök lazítani, üljetek be egy-egy jó filmre valamelyik moziba. Ehhez adunk tippeket.
eduline/mti
Újra a Coco, a halottak világában játszódó családi animációs film nyerte a mozis hétvégét az észak-amerikai jegypénztáraknál - tudósított az iparági becslésekről a Variety.com. A Disney-Pixar produkciója könnyen ismételte meg múlt hétvégi sikerét 26,1 millió dolláros (7 milliárd forint) jegyárbevételével az amúgy szerény forgalmú hétvégén.
A mexikói tradíciókra épülő családi animáció első 12 napjának eredménye így 108,7 millióra rúg. A Coco költségeiről a stúdió nem közölt adatot, a Disney-Pixar produkciók általában 175-200 millió dollárba kerülnek.
A kasszasikerlista második helyére a Warner Bros.-DC Entertainment szuperhősmozija, Az Igazság Ligája került 16,7 milliós bevétellel, ezzel 197,3 millió dollárra tett szert az észak-amerikai jegypénztáraknál 17 nap alatt.
A Lionsgate filmje, Az igazi csoda továbbra is jól teljesített, harmadik lett 12,5 millió dollárral, ezt követi a Disney-Marvel Thor: Rangarök című kalandfilmje 9,7 millióval, az ötödik Paramount Megjött apuci! 2. című karácsonyi vígjátéka 7 millióval.
Több száz forintot is spórolhattok, ha jó napot választotok ki a mozizásra. Összegyűjtöttük, hogy hol mennyiért nézhettek filmeket Pesten és a vidéki városok mozijaiban. A budapesti Cinema City mozikban, tehát Allee-ban, az Arénában, a Camponában, a Duna Plazában, a MOM Parkban, a Westendben egységesek a jegyárak, diákkedvezménnyel 1320 forintért nézhettek meg 2D-s filmeket, a 3D előadásokra 1730 forintért ülhettek be, az IMAX 3D-s filmjei pedig 1740 forintba kerülnek szemüveg nélkül.
Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Több iskola is arról számolt be, hogy megérkeztek a tankönyvek, zajlik azok átvétele és rendszerezése, hogy a szeptemberi becsengetésre minden készen álljon.
Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
