Börtönbüntetésre ítéltek hat embert Pekingben egy egyetemi felvételi vizsgán történt csalásban játszott szerepük miatt - jelentette a kínai állami média szerdán.
A posztgraduális képzésre felvételizők vezeték nélküli adóvevőkön keresztül beolvasták a tesztkérdéseket az őket távolról segítő közreműködőknek, akik tankönyvekből keresték ki nekik a megfelelő válaszokat. A csalók összesen 33 vizsgázónak segítettek három különböző vizsgahelyszínen.
A kedden elítélt hat ember közül kettő maga is vizsgázó volt, akik a társaik közül további ügyfeleket toboroztak a csaláshoz, a többi négy pedig a vizsgázókat távolról segítő közreműködő.
A CCTV kínai állami televízió beszámolója szerint a helyi rendőrség a helyszínen fogta el a csalásban érintett hat embert, és elkobozták az adóvevőiket. A riport arra nem tér ki, hogy a rendőrség hogyan szerzett tudomást az esetről.
Az egyelőre nem ismert, hogy a csaló vizsgázók mennyit fizettek a szolgáltatásért, vagy hogy milyen büntetésben részesültek a vizsgacsalás miatt, de a hasonló esetekben a diákokat tartósan eltiltották a felvételi vizsgákon való részvételtől.
A hat elítéltet 20 hónaptól 4 évig terjedő börtönbüntetéssel, és 10-40 ezer jüan (mintegy 1 millió 600 ezer forint) pénzbírsággal sújtották. Kínában 2016 novemberétől lépett életbe egy törvénymódosítás, mely bűncselekménynek minősíti a vizsgacsalás szervezését, az ehhez szükséges felszerelések biztosítását, a csaláshoz nyújtott bármiféle segítséget, valamint azt, ha valaki más nevében vizsgázik. Azóta a pekingi bíróságok mintegy 34 vizsgázással kapcsolatos esetben folytattak eljárást, köztük négyszer csalás, 29 alkalommal pedig más helyett való vizsgázás ügyében - írja a Global Times kínai állami híroldal.
Így csaltak az egyetemi vizsgákon a külföldi hallgatók: csúszópénzt adtak a tanároknak
Házkutatást tartott a román legfőbb ügyészség szerdán az aradi Aurel Vlaicu, illetve Vasile Goldis magánegyetem tanári karának, és az adminisztratív személyzetének több mint száz tagjánál, akiket azzal gyanúsítanak, hogy csúszópénz és különböző ajándékok ellenében segítettek sikeresen vizsgázni és így érdemtelenül oklevelet szerezni az egyetem egyes hallgatóinak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
