Minden tudnivaló a felsőoktatási szakképzésekről: 10 kérdés és válasz

Mi az a felsőoktatási szakképzés?

A felsőoktatási szakképzés a korábbi (gyakran FSZ-nek becézett) felsőfokú szakképzést váltja fel. A négy féléves, gyakorlatorientált képzéseket kivették az Országos Képzési Jegyzékből, ettől az évtől kizárólag egyetemek és főiskolák indíthatják. Nappali és levelező tagozatos képzéseket is hirdetnek a felsőoktatási intézmények, a pótfelvételin azonban csak önköltséges változatra jelentkezhettek.

Ezért is jár diploma?

Diploma nem jár érte, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a negyedik félév végén, a sikeres záróvizsga után.

Ha nem kapok érte diplomát, miért végezném el?

Mert a szakképzettséget ezzel az oklevéllel is igazolhatjátok, ha pedig ugyanazon a szakterületen jelentkeztek alap- vagy osztatlan képzésre, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják. A kétéves felsőoktatási szakképzésen 120 kreditet kell összegyűjteni (ebből 30 a szakmai gyakorlat teljesítése), tehát 90-et számítanak be: egy hároméves alapképzés esetén tehát 180 kredit helyett már csak 90-et kell megszereznetek, vagyis az alapszakos diplomát jóval hamarabb szerzitek majd meg, mint azok, akik közvetlenül az érettségi után kezdik a képzést.

A felsőoktatási szakképzés azoknak is jó megoldás, akiknek nem sikerült jól az érettségijük, vagy nem szereztek emelt szintű érettségit - amely egyre több alapszakon alapfeltétel. Ők beiratkozhatnak a kétéves képzésre, amelynek az elvégzése után továbbtanulhatnak alapszakon, és a kreditelismerés miatt három év helyett másfél év alatt megszerezhetik a diplomát. Így összességében - négy félév (felsőoktatási szakképzés) + három félév (alapszak) = hét félév - csak egy szemeszterrel tanulnak több ideig, mint azok, akik egyenesen BA- vagy BSc-szakra mentek.

A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez is kell nyelvvizsga?

Több szakon alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgát kérnek a végzősöktől, de van olyan képzés is, amely elvégzéséhez alap- vagy középfokú szakmai nyelvvizsga kell.

Milyen szakokat hirdettek meg a pótfelvételin?

A pótfelvételin - néhány kivételtől eltekintve - csak önköltséges szakok közül választhattok, ez igaz a felsőoktatási szakképzésekre is. Ilyenkor már csak egy szakot jelölhettek meg, az eljárás díja ötezer forint, amelyet banki átutalással az Oktatási Hivatal 10032000-00282637-00000000 számlaszámra fizethettek be (a közlemény rovatba a 12 jegyű felvételi azonosítószámotokat – és csak azt, a neveteket ne – írjátok). Az e-felvételi rendszerében, bankkártyával is fizethettek: jelentkezni is csak az online felületen lehet, nyomtatványon nem. A pótfelvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

A pótfelvételin gazdasági, jogi, informatikai, orvosi, agrár, társadalomtudományi, pedagógiai és művészeti-művészetközvetítési területen hirdettek meg felsőoktatási szakképzéseket. Itt találjátok a képzések listáját.

Térjünk a lényegre. Mennyit kell fizetni?

A legtöbb egyetem és főiskola 140-160 ezer forint közötti önköltséget kér a hallgatóktól - az összeg attól is függ, hogy nappali, vagy inkább levelező képzésre járnátok.

A 10 legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés a 2013-as általános felvételi eljárásban

Szak	Összes jelentkező	Elsőhelyes jelentkező	Jelentkező állami ösztöndíjas formára
turizmus-vendéglátás	1725	581	1454
kereskedelem és marketing	1208	361	1021
gazdálkodási és menedzsment	1076	252	913
pénzügy és számvitel	912	329	815
kommunikáció és média	901	286	757
szociális és ifjúsági munka	756	273	709
nemzetközi gazdálkodási	640	205	512
csecsemő- és kisgyermeknevelő	570	170	552
emberi erőforrások	585	164	489
jogi	492	167	437

Ugyanaz a neve a képzéseknek, mint az alapszakoknak. Miért?

Hogy könnyebb legyen az átjárás a felsőoktatási szakképzés és az alap-, illetve osztatlan szakok között, a névből rögtön láthatjátok, hogy milyen irányban mehettek tovább. A képzések egyébként különböző szakirányokkal indulnak. Ha például kommunikáció- és médiatudomány képzésre jelentkeztek, a kommunikátor és a moderátor, az emberi erőforrások képzésen humánpolitikai és személyügyi szakirány közül választhattok. Bővebb információt a kiválasztott felsőoktatási intézménytől kaphattok.

Hány pont kell a bekerüléshez?

Azokon az önköltséges képzéseken, amelyeket már az általános felvételi eljárásban is meghirdettek az egyetemek és a főiskolák, a ponthatár nem lehet alacsonyabb a július 24-én meghatározottnál. Ha például egy főiskola gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzésén (önköltséges formában) 300 volt a ponthatár, akkor a pótfelvételin is legalább ennyi pont kell majd.

Ha a kiválasztott szakot korábban önköltséges formában nem hirdették meg, az alapszabályok érvényesek: legalább 200 pontot kell összegyűjtenetek az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal együtt, de a más jogcímen szerzett többletpontok nélkül. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárt július 24-én? A top 10-es listát itt találjátok.

Ugyanolyanok a pontszámítás szabályai, mint az alapszakokon?

Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok megduplázása, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak.

A végleges felvételi pontszámhoz mindhárom esetben hozzá kell adni a többletpontokat (kivéve: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyek alapján járó többletpontokat).

Hol húzták az idén a legmagasabb ponthatárokat?

A tíz legmagasabb ponthatárt a következő felsőoktatási szakképzéseken húzták - a legtöbb képzésre azonban ennél jóval alacsonyabb ponthatárral be lehet majd jutni a pótfelvételin.

Intézmény/Kar	Képzés	Finanszírozási forma	Ponthatár
Tomori Pál Főiskola	pénzügy és számvitel [vállalkozási] (Budapest)	önköltséges	428
Tomori Pál Főiskola	nemzetközi gazdálkodási [külgazdasági] (Kalocsa)	önköltséges	422
Színház- és Filmművészeti Egyetem	színházi rendezőasszisztens	önköltséges	404
Tomori Pál Főiskola	pénzügy és számvitel [vállalkozási] (Kecskemét)	önköltséges	332
Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar	televíziós műsorkészítő	állami ösztöndíjas	308
Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar	emberi erőforrások [humánpolitikai]	állami ösztöndíjas	302
Károly Róbert Főiskola	kereskedelem és marketing [kereskedelmi logisztika]	állami ösztöndíjas	300
Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar	kereskedelem és marketing [kereskedelmi logisztika]	önköltséges	298
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar	szociális és ifjúsági munka [szociális munka] (Budapest)	állami ösztöndíjas	290
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar	gazdálkodási és menedzsment [kis- és középvállalkozási]	állami ösztöndíjas	288