Tudományos kiválóság a felsőoktatásban: hol dolgozik a legtöbb MTA-címes oktató?

A HVG Diploma 2015 kiadványában megjelent UnivPress-rangsorokban ismét szempont az MTA doktori címmel rendelkező oktatók száma. Hogyan oszlanak meg a tudományok doktorai, illetve MTA doktorai az intézmények között? Hogyan befolyásolja ez az indikátor az idei felsőoktatási rangsort?

  • Eduline
Fazekas István

Az MTA-címmel rendelkező oktatók intézmények közötti megoszlása alapján feltűnő, hogy lényegében hat intézményben összpontosulnak az MTA-címet szerzett oktatók (ebbe a kategóriába tartoznak az MTA levelező, illetve rendes tagjai is, akik definíció szerint a tudományok doktorai). Az alábbi táblázatban a húsz legtöbb - tudományos fokozattal rendelkező - oktatót foglalkoztató intézmény látható az MTA-címmel rendelkezők sorrendjében. 

Érdekelnek a felsőoktatási rangsorok?
Január 15-én, csütörtökön rendezik meg a Mit tudhatunk a magyar felsőoktatásról? című konferenciát az ELTE BTK Trefort kerti campusán. Szó lesz többek között a felsőoktatási rangsorok szempontrendszeréről és a nemzetközi rangsorokról is. A konferencia nyilvános, a részvételhez itt kell regisztrálni.

Bár ez a húsz intézmény csak a rangsorolt egyetemek kevesebb mint a felét jelenti, de az akadémiai címmel rendelkező oktatók 97 százaléka (és a fokozatos oktatók 91 százaléka) ezeken az egyetemeken oktat.  Az első hat intézmény foglalkoztatja a rangsorolt egyetemeken oktató, MTA-címmel rendelkező oktatók 73 százalékát.

Intézmény

 Tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma

MTA-címmel rendelkezők száma 

Az intézmény részesedése az MTA-címmel rendelkező oktatókból 

Az MTA-címes oktatók aránya a tudományos fokozattal rendelkezőkön belül 

1. ELTE

 1006

 132

 14,95 %

 13 %

2. DE

 1027

 130

 14,72 %

 13 %

3. SZTE

 977

 120

 13,59 %

 12 %

4. BME

 720

 98

 11,10 %

 14 %

5. PTE

 947

 90

 10,19 %

 10 %

6. SE

 793

 73

 8,27 %

 9 %

7. SZIE

 423

 34

 3,85 %

 8 %

8. PE

 253

 33

 3,74 %

 13 %

9. PPKE

 265

 27

 3,06 %

 10 %

10. BCE

 403

 26

 2,94 %

 6 %

11. ME

 361

 24

 2,72 %

 7 %

12. ÓE

 166

 13

 1,47 %

 8 %

13. NYME

 363

 13

 1,47 %

 4 %

14. SZE

 220

 12

 1,36 %

 5 %

15. NKE

 125

 9

 1,02 %

 7 %

16. KRE

 173

 8

 0,91 %

 5 %

17. EKF

 172

 8

 0,91 %

 5 %

18. KE

 128

 5

 0,57 %

 4 %

19. NYF

 152

 4

 0,45 %

 3 %

20. BGF

 168

 1

 0,11 %

 1 %

A következő grafikonon az látható, hogyan változott az elmúlt három évben az akadémiai címmel rendelkező oktatók száma azokon az egyetemi karokon, amelyeken a legmagasabb az oktatói létszám.

Az MTA-címek aránya alapján látványos a csökkenés a Semmelweis Egyetemen - ennek fő oka a szervezeti átalakulás, amely miatt jelentősen emelkedett a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma, tehát a viszonyítási alap (457-ről 601-re), az MTA-címmel rendelkezők száma jelentősen, 20 százalékkal csökkent (75-ről 62-re). 

A létszámok több más intézményben kisebb mértékben csökkentek, ilyen például az ELTE bölcsészkara vagy a pécsi orvosi kar. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán, valamint a Pécsi Tudományegyetem BTK-n viszont az MTA-címesek aránya folyamatosan nőtt az elmúlt években.

"A tudományos kutatási potenciált egy aspektusból, az MTA minőségi értékelése alapján mutató indikátort figyelembe véve érdemben nem változik az intézmények oktatói kiválósági sorrendje, azonban még egyértelműbben megmutatkozik a felsőoktatási tudományművelés koncentráltsága" - emelik ki a szakemberek.

Az elemzést Fábri György, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport vezetője, egyetemi docens, valamint Kocsi Zoltán, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport szakértője készítette.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.