Akár teljesen kiszállhat az állam a közösségi főiskolává alakuló intézmények fenntartásából, hiszen ezek nem az állam vagy a nemzetgazdaság érdekeit szolgálják, hanem a helyi igényeknek képeznek szakembereket – mondta a Magyar Nemzetnek az új felsőoktatási államtitkár. Palkovics László szerint a továbbiakban egyházaknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak vagy cégeknek kellene felelősséget vállalni ezekért a főiskolákért, akár tulajdonosként, akár működtetőként.
Palkovics László közölte azt is, hogy az intézmények profiltisztítását, a felesleges szakok felszámolását a lehető leggyorsabban fogják végrehajtani, mivel az állam és a piac is megelégelte, hogy az egyetemek és főiskolák jelentős része magától nem lépett semmit az elmúlt években. "Alapvetően a kereslet kell hogy meghatározza a kínálatot, de bizonyos területeken ez nem érvényes. Közszolgálati egyetemre vagy éppen pedagógusképzésre mindenképpen szükség van, ezek fenntartása nemzeti érdek, tehát akkor is bele kell invesztálni a pénzt, ha ide nem jár annyi hallgató, mint más típusú képzésekre" - mondta.
"Amire évente csak öt-tíz hallgatót vesznek fel, az szinte észrevétlenül, gyorsan kivezethető a rendszerből, akár úgy, hogy már idén ősztől nem indítjuk el. A dolog másik oldala viszont, hogy a normatív finanszírozás miatt az intézmények rákényszerítették magukat – mivel egymással nem nagyon tudtak, akartak együttműködni –, hogy olyan képzési formákba kezdjenek, ami amúgy abszolút nem illik az arculatukhoz, amihez esetleg nem értenek eléggé" - magyarázta az új felsőoktatási államtitkár, majd példaként a Nyugat-magyarországi Egyetemet említette. "Ez egy kiváló faipari egyetem remek erdészeti, vadgazdasági képzésekkel. Mi szükség volt rá, hogy mechatronika és gépészmérnök képzéssel is foglalkozzanak? Nem vitatom el, hogy ezek is értéket termelnek, de egyértelműen nem tartozik az intézmény fókuszába. Ilyenkor kell azt mondani, hogy ha egy intézmény mindenáron ragaszkodik a profiljába nem illő képzéséhez, akkor másfajta finanszírozást kell kitalálni" - mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
