Akár teljesen kiszállhat az állam a közösségi főiskolává alakuló intézmények fenntartásából, hiszen ezek nem az állam vagy a nemzetgazdaság érdekeit szolgálják, hanem a helyi igényeknek képeznek szakembereket – mondta a Magyar Nemzetnek az új felsőoktatási államtitkár. Palkovics László szerint a továbbiakban egyházaknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak vagy cégeknek kellene felelősséget vállalni ezekért a főiskolákért, akár tulajdonosként, akár működtetőként.
Palkovics László közölte azt is, hogy az intézmények profiltisztítását, a felesleges szakok felszámolását a lehető leggyorsabban fogják végrehajtani, mivel az állam és a piac is megelégelte, hogy az egyetemek és főiskolák jelentős része magától nem lépett semmit az elmúlt években. "Alapvetően a kereslet kell hogy meghatározza a kínálatot, de bizonyos területeken ez nem érvényes. Közszolgálati egyetemre vagy éppen pedagógusképzésre mindenképpen szükség van, ezek fenntartása nemzeti érdek, tehát akkor is bele kell invesztálni a pénzt, ha ide nem jár annyi hallgató, mint más típusú képzésekre" - mondta.
"Amire évente csak öt-tíz hallgatót vesznek fel, az szinte észrevétlenül, gyorsan kivezethető a rendszerből, akár úgy, hogy már idén ősztől nem indítjuk el. A dolog másik oldala viszont, hogy a normatív finanszírozás miatt az intézmények rákényszerítették magukat – mivel egymással nem nagyon tudtak, akartak együttműködni –, hogy olyan képzési formákba kezdjenek, ami amúgy abszolút nem illik az arculatukhoz, amihez esetleg nem értenek eléggé" - magyarázta az új felsőoktatási államtitkár, majd példaként a Nyugat-magyarországi Egyetemet említette. "Ez egy kiváló faipari egyetem remek erdészeti, vadgazdasági képzésekkel. Mi szükség volt rá, hogy mechatronika és gépészmérnök képzéssel is foglalkozzanak? Nem vitatom el, hogy ezek is értéket termelnek, de egyértelműen nem tartozik az intézmény fókuszába. Ilyenkor kell azt mondani, hogy ha egy intézmény mindenáron ragaszkodik a profiljába nem illő képzéséhez, akkor másfajta finanszírozást kell kitalálni" - mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Elmagyarázzuk részletesen, mikor járhat a hiányzó házira egyes és mikor nem.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
