Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
MTI / Soós Lajos
Palkovics László közölte azt is, hogy az intézmények profiltisztítását, a felesleges szakok felszámolását a lehető leggyorsabban fogják végrehajtani, mivel az állam és a piac is megelégelte, hogy az egyetemek és főiskolák jelentős része magától nem lépett semmit az elmúlt években. "Alapvetően a kereslet kell hogy meghatározza a kínálatot, de bizonyos területeken ez nem érvényes. Közszolgálati egyetemre vagy éppen pedagógusképzésre mindenképpen szükség van, ezek fenntartása nemzeti érdek, tehát akkor is bele kell invesztálni a pénzt, ha ide nem jár annyi hallgató, mint más típusú képzésekre" - mondta.
"Amire évente csak öt-tíz hallgatót vesznek fel, az szinte észrevétlenül, gyorsan kivezethető a rendszerből, akár úgy, hogy már idén ősztől nem indítjuk el. A dolog másik oldala viszont, hogy a normatív finanszírozás miatt az intézmények rákényszerítették magukat – mivel egymással nem nagyon tudtak, akartak együttműködni –, hogy olyan képzési formákba kezdjenek, ami amúgy abszolút nem illik az arculatukhoz, amihez esetleg nem értenek eléggé" - magyarázta az új felsőoktatási államtitkár, majd példaként a Nyugat-magyarországi Egyetemet említette. "Ez egy kiváló faipari egyetem remek erdészeti, vadgazdasági képzésekkel. Mi szükség volt rá, hogy mechatronika és gépészmérnök képzéssel is foglalkozzanak? Nem vitatom el, hogy ezek is értéket termelnek, de egyértelműen nem tartozik az intézmény fókuszába. Ilyenkor kell azt mondani, hogy ha egy intézmény mindenáron ragaszkodik a profiljába nem illő képzéséhez, akkor másfajta finanszírozást kell kitalálni" - mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
