Vissza kell fizetni az állami támogatás összegét, ha egy félév után otthagyjátok az egyetemet? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Egy hete kezdtem el az egyetemet, de már most biztos vagyok abban, hogy nem szeretném folytatni. Úgy gondoltam, az első félévet végigcsinálom az alapszakon, a második félévet már nem. Vissza kell fizetnem az állami támogatásom összegét?
Ha alapképzésre, mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre jártok, és mindössze egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet vettetek igénybe, nem kell fizetnetek.
Ha kettő vagy több aktív állami ösztöndíjas félév igénybevételét követően szűnik meg a hallgatói jogviszonyotok, visszafizetési kötelezettségetek lesz (kivéve, ha a megszűnéshez képest egy éven belül új képzést kezdtek el).
Osztatlan mesterképzés esetén ugyanez a szabály, csak itt két félév a "türelmi idő", vagyis akár egy teljes tanév után is meggondolhatjátok magatokat, nem kell fizetnetek. Három félév után azonban (ha egy éven belül nem kezdtek el egy újabb képzést) vissza kell fizetni az ösztöndíjat.
Így úszhatjátok meg az állami ösztöndíj visszafizetését, több százezer forint a tét
Az állami ösztöndíjas képzésben résztvevőknek a hallgatói szerződés aláírásával el kell fogadniuk és teljesíteni a benne foglaltakat, de mi történik akkor, ha a hallgatói jogviszony megszűnik? Mi történik, ha otthagyom az egyetemet? Fizetnem kell? Ha alapképzésre, mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre jártok, és mindössze egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet vettetek igénybe, nem kell fizetnetek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
