Az ország egyik legjobb egyeteme, az elmúlt években nem kímélték a politikusok, a legtöbb szakra csak csillagászati pontszámmal lehet bejutni - ezt alighanem mindenki tudja a Corvinusról. De tudjátok, hogy alagutak vezettek a főépületből a Dunához? Vagy hogy miért érintették meg a hallgatók a Marx-szobrot a vizsgák előtt?
Ez az egyetem ötödik neve
Önálló egyetemként 1948 óta működik, akkor Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem néven indították el a tanévet. 1953-tól a Marx Károly nevet kapta meg, 1990-től Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem a hivatalos név.
Az Államigazgatási Főiskola 2000-es integrációja után Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemként működött tovább, a Budapesti Corvinus Egyetem nevet 2004-ben kapta meg.
Sín a pincében
A Corvinus főépülete az egykori Fővámpalota, amely alatt komoly pincerendszer húzódik, ezt annak idején raktárként használták. Négy, zsilippel elzárható alagúton lehetett kijutni a pincerendszerből a Duna partjára, sőt az épületbe vasúti vágányok is vezettek. Ha unjátok az előadást, ne ezen az útvonalon próbáljatok menekülni, az alagutak nyílásait 1941-ben befalazták.
Majdnem lebontották
Az egyetem mai főépülete komoly sérüléseket szerzett a második világháborúban - ezért aztán voltak olyan vélemények, hogy nem lehet újjáépíteni. Aztán mégis nekifogtak 1946-ban, két évvel később pedig az is eldőlt, hogy nem vámházként működik majd tovább, hanem az éppen akkor önállósodó közgazdaságtudományi egyetem épülete lesz majd.
Nézzetek fel az épületre...
Összesen 22 szobor néz majd vissza. A dunai oldalra például vasutat, gőzhajózást, festészetet és szobrászatot szimbolizáló szobrok kerültek.
Aztán jött Dimitrov
A Fővám tér 1949 és 1991 között a Dimitrov tér nevet viselte - nem kell csodálkozni, ha a nagyszülők még mindig így emlegetik, sőt pár évvel ezelőtt még Hoffmann Rózsa akkori oktatási államtitkár is így említette a teret. Georgi Dimitrov egyébként Bulgária miniszterelnöke, sokáig a Kommunista Internacionálé vezetője volt.
Marx szerencsét hoz
Azok, akik mostanában kezdték meg tanulmányaikat a Corvinuson, már nem találják a legendás Marx-szobrot az aulában - az egyetemi babona szerint a szobor érintése vizsga előtt szerencsét hoz, nem véletlen, hogy végzősök ezrei fényképezkedtek le a szoborral a diplomaosztón. Marx évekig tartó huzavona után az aulából az egyetemi múzeumba került, és - ahogy Lánczi András rektor egy tavaszi interjúban kijelentette - ott is marad.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
