Hatalmas a különbség a diplomás és az érettségivel nem rendelkező magyar férfiak várható élettartama között. Majdnem 14 év.
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egy tanulmánya azt vizsgálta meg, hogy egyes tagországain belül mekkora különbségek vannak különböző társadalmi csoportok várható élettartama közt, és hogy ezek a különbségek hogy változnak országról országra. Az eredmény pedig Magyarország szempontjából megdöbbentő: az összes vizsgált ország közül nálunk a legnagyobb a különbség a tanult és a tanulatlan férfiak várható élettartama közt - írja a 444.
A tanulmány 23 OECD-tagország számait vetette össze, és arra jutott, hogy a világon mindenhol tovább élnek a tanultabb társadalmi csoportok. A 25 éves férfiak közül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan 8 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint azok, akiknek nincs érettségijük. A 25 éves nők esetében ez a különbség csak 5 év. A 65 évesek esetében már jóval kisebbek voltak a különbségek, férfiaknál 3,5, nőknél 2,5 év.
32 évesen szülnek a diplomás anyák
Több gyermeket szülnek a diplomás anyák, egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket, és emelkedik a házasságon kívül születettek aránya - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában. Fokozatosan kitolódott az évtizedek során a gyermekvállalás átlagéletkora a nők körében, ami különösen igaz a magasan iskolázott rétegekre.
A magyar nők várható élettartama az alacsonyabbak közé számít a 23 országban, de a végzettségük szerinti különbség nagyjából megfelel az átlagnak. 25 évesek esetében a magasan képzettek valamivel kevesebb, mint 6, a 65 éveseknél nagyjából 2 évvel számíthatnak hosszabb életre, mint az alacsonyan képzett nők.
A magyar férfiak esetében viszont egészen megdöbbentők a különbségek. A tanult és az alacsonyan képzett férfiak várható élettartama közötti különbség több kelet-európai országban is jóval az OECD-átlag felett van, de az eltérés sehol sem olyan drámai, mint Magyarországon.
Egy 25 éves, diplomás magyar férfi még 53,8, egy érettségivel sem rendelkező mindössze 39,8 évet fog élni. Tehát az előbbi csoport majdnem 79 éves korában hal meg, az utóbbi viszont a 65-öt sem éri meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
