Hatalmas a különbség a diplomás és az érettségivel nem rendelkező magyar férfiak várható élettartama között. Majdnem 14 év.
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egy tanulmánya azt vizsgálta meg, hogy egyes tagországain belül mekkora különbségek vannak különböző társadalmi csoportok várható élettartama közt, és hogy ezek a különbségek hogy változnak országról országra. Az eredmény pedig Magyarország szempontjából megdöbbentő: az összes vizsgált ország közül nálunk a legnagyobb a különbség a tanult és a tanulatlan férfiak várható élettartama közt - írja a 444.
A tanulmány 23 OECD-tagország számait vetette össze, és arra jutott, hogy a világon mindenhol tovább élnek a tanultabb társadalmi csoportok. A 25 éves férfiak közül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan 8 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint azok, akiknek nincs érettségijük. A 25 éves nők esetében ez a különbség csak 5 év. A 65 évesek esetében már jóval kisebbek voltak a különbségek, férfiaknál 3,5, nőknél 2,5 év.
32 évesen szülnek a diplomás anyák
Több gyermeket szülnek a diplomás anyák, egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket, és emelkedik a házasságon kívül születettek aránya - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában. Fokozatosan kitolódott az évtizedek során a gyermekvállalás átlagéletkora a nők körében, ami különösen igaz a magasan iskolázott rétegekre.
A magyar nők várható élettartama az alacsonyabbak közé számít a 23 országban, de a végzettségük szerinti különbség nagyjából megfelel az átlagnak. 25 évesek esetében a magasan képzettek valamivel kevesebb, mint 6, a 65 éveseknél nagyjából 2 évvel számíthatnak hosszabb életre, mint az alacsonyan képzett nők.
A magyar férfiak esetében viszont egészen megdöbbentők a különbségek. A tanult és az alacsonyan képzett férfiak várható élettartama közötti különbség több kelet-európai országban is jóval az OECD-átlag felett van, de az eltérés sehol sem olyan drámai, mint Magyarországon.
Egy 25 éves, diplomás magyar férfi még 53,8, egy érettségivel sem rendelkező mindössze 39,8 évet fog élni. Tehát az előbbi csoport majdnem 79 éves korában hal meg, az utóbbi viszont a 65-öt sem éri meg.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
