Szeptemberben indítják a Diplomamentő II programot, pénteken az ofa.hu a pályázat felhívását is közölte.
A nyelvvizsga hiánya miatt diplomával még nem rendelkező, államvizsgázott, de hallgatói jogviszonyban már nem állók jelentkezhetnek az ingyenes nyelvtanfolyamokra. Az idei programban angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvtanfolyamokra lehet jelentkezni.
Meddig tart egy képzés?
Az előzetes tudásmérés alapján a képző intézmény határozza meg a felkészítéshez az óraszámot és a képzések intenzitását is. De 2019. december 31-ig kell befejeződniük a tanfolyamoknak, ugyanis a program addig tart.
Hány fővel indulhat egy-egy tanfolyam?
A csoportos képzés (2-5 fő közötti vagy 6 fő fölötti létszám) mellett egyéni felkészítést is támogatnak.
Mikor kell nyelvvizsgázni a tanfolyam után?
A képzést követő 3 hónapon el kell menni a nyelvvizsgára, de ha az adott vizsgaközpont 3 hónapon belül nem tart nyelvvizsgát, akkor a képzést követő 3 hónapon túli első vizsgaidőpontra kell elmenni.
Hogyan lehet pályázni?
Először regisztrálni kell a ofa.hu oldalról elérhető Forrástárban. Ezután lehet benyújtani a pályázatot egy űrlap kitöltésével és a szükséges dokumentumok elektronikus formában történő csatolásával, majd véglegesítéssel. A pályázatokat beérkezési sorrendben fogják bírálni.
Mi történik, ha nem fejezitek be a képzést vagy éppen nem mentek el nyelvvizsgázni?
Azok, akik nekik felróható okból a képzést nem fejezik be vagy nem tesznek sikeres nyelvvizsgát, vagy a nyelvvizsga-bizonyítvány másolatát és a diploma hitelesített másolatát nem küldik el legkésőbb 2020. március 31-ig, a képzési költség 100%-át kötelesek visszafizetni - fogalmaznak a felhívásban. A költség egyébként maximum 300 ezer forint lehet.
Ezért nem kapnak diplomát közel százezren, még mindig sokaknak hiányzik a nyelvvizsga
Még mindig óriási akadályt jelent a nyelvvizsga megszerzése az egyetemistáknak. Csak júniusig közel százezer olyan képzésről számolt be az Oktatási Hivatal, amelyeknél a hallgatók nem kaphattak oklevelet, hiába tettek sikeres záróvizsgát.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
