Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Két-hárommillió forintba kerül az alapszakos diploma a számításaink szerint. A legrosszabbul azok járnak, akik otthonuktól távol, albérletben élnek, és önköltséges szakon kezdik meg tanulmányaikat szeptemberben.

Önköltség: 1 millió forinttól 13 millióig
A legolcsóbbak a pedagógiai és a bölcsészképzések. Az andragógia, az óvodapedagógia, valamint a csecsemő- és kisgyermekgondozó szakon már 165-200 ezer forintért tanulhattok, tehát a hároméves képzés összesen 990 ezer-1,2 millió forintba kerül.
A népszerűbb gazdasági szakokon, például a turizmus-vendéglátáson, pénzügy és számvitelen, gazdálkodási és menedzsmenten, illetve kereskedelem és vendéglátáson 230-289 ezer forint közötti önköltséggel számolhattok, tehát a teljes képzés ára 1,38 millió forinttól egészen 1 millió 734 ezer forintig terjedhet. Az informatikai és műszaki szakokon 270-285 ezer forintos költségtérítéssel kell számolnotok, tehát alsó hangon 1,6 millió forintba kerül a diploma.
Magyarországon az egészségügyi és a művészeti szakok a legdrágábbak: az öt- és hatéves képzéseken kell a legtöbbet fizetni, körülbelül egymillió forintot félévenként. Az ötéves fogorvosi képzés teljes díja 9,5-13,5 millió forint, a hatéves általános orvosié legkevesebb 12 millió forint.
Több tízezer forintba kerülhetnek a tanszerek
Az önköltséghez még hozzájön a tanszerek költsége, ami az orvosin vagy művészeti képzéseken akár újabb százezer forint is lehet. A legjobban azok járnak, akiknek "csak" tankönyvek kellenek, az egyetemi könyvtárakban ugyanis a legtöbbet megtaláljátok, így gyakorlatilag egy fillért sem kell költenetek ezekre.
Az egyetemhez persze számítógép is kell: netbookot már 50-60 ezer forintért lehet kapni, a laptopok 80 ezer, az ultrabookok pedig 100 ezer forinttól kezdődnek, a felső határ pedig a csillagos ég.
Szállás: megéri otthon maradni?
Ha sikerül megcsípnetek egy kollégiumi helyet, havi 9-15 ezer forintból is megúszhatjátok a lakhatást. Ezért az árért általában 3-4 ágyas szobákba osztanak be titeket, az egyágyas szobákért havi 27-35 ezer forintot kérnek a felsőoktatási intézmények. Ez azt jelenti, hogy egy évben 100-200 ezer forintot kell fizetni a kollégiumért. Az idei árakról szóló cikkünket itt olvashatjátok.
Mivel a kollégiumi helyek korlátozottak, könnyen albérletre szorulhattok. Az ingatlanárak most elszabadultak sajnos, így egy 60 négyzetméteres, kétszobás lakás Budapesten legalább 75-80 ezer forinttól kezdődik, de inkább 150-200 ezer forintos lakásokkal találkozhattok. A vidéki egyetemvárosokban már jobb a helyzet, Szegeden már 80 ezer forintért, Pécsett és Debrecenben is 90 ezer forintért, Győrben pedig 100 ezer forint fölött találhattok kétszobás lakásokat. Idei albérletkörképünket, benne az aktuális árakkal és a bérlésnél hasznos tippekkel itt találjátok.
Ha tehát nyáron hazaköltöztök az albérletből, amelyen tanév közben négyen osztoztok, akkor körülbelül 600 ezer-1,1 millió forintból jön ki a háromévi bérleti díj, és ehhez jön még a rezsi: ez változó, de körülbelül 35-50 ezer forintra számíthattok havonta.
Ezekhez pedig még jön a bérlet és a vonatjegyek, a bulik, a múzeum- és a könyvtárbelépők.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.