Még sosem volt ilyen alacsony a diákhitel kamata

Csökkentek a diákhitelek kamatai, a szabad felhasználású hitel 4,9, a Diákhitel 2 kamata pedig 6,15 százalék lett.

  • Eduline
Fazék

A szabad felhasználású Diákhitel 1 (D1) kamata 5,75 százalékról 4,9 százalékra, a Diákhitel 2 (D2) kamata pedig 7 százalékról 6,15 százalékra csökken a 2015. július 1. és december 31. közötti időszakban - jelentették be a Diákhitel Központ Zrt. (DK) vezetői, Bugár Csaba vezérigazgató és Lovas Attila üzleti vezérigazgató-helyettes kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A kötött felhasználású Diákhitel 2 esetében az ügyfeleknek továbbra is fix 2 százalékot kell fizetniük, a különbözetet az állam kamattámogatás formájában átvállalja. A felvehető összegek nem változnak, a D1 esetében havi 15 és 50 ezer forint közötti összeg igényelhető, a D2 esetében a felvehető összeg maximuma az adott képzésre meghirdetett önköltségi díj.

Még több infó a diákhitelről

Akkor is előre be kell fizetnetek a tandíjat, ha diákhitelt vesztek fel?

Tíz dolog, amit tudnod kell a diákhitelről

Meghökkentő dologra költötte diákhitelét egy angol egyetemista

Elsőévesek, figyelem! Már igényelhettek diákhitelt

A vezérigazgató hangsúlyozta: a D1 14 éves fennállása óta a legkedvezőbb feltételekkel vehető igénybe, ami a következetes finanszírozási politikának, valamint a törlesztő ügyfelek fizetési fegyelmének köszönhető.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.