Az első szülés után a diplomás nők előbb vállalnak második gyermeket, mint az érettségizettek, utóbbiakat az általános...
Az első szülés után a diplomás nők előbb vállalnak második gyermeket, mint az érettségizettek, utóbbiakat az általános iskolai végzettségűek is megelőzik e tekintetben - számolt be kutatásainak eredményeiről Bartus Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének egyetemi docense és igazgató-helyettese.
Az egyetemi docens arról is beszélt, hogy a magasabb iskolai végzettségűek hosszú ideig várnak az első gyermekre, viszont a második gyereknél igyekeznek behozni a kiesett időt. Így hasonlóan keveset várnak az első és a második gyermek megszületése között, mint az általános iskolai végzettségűek, szemben az érettségizettekkel - tette hozzá.
Mint mondta, a diplomás nőknek bizonyos korosztályban kevéssel ugyan, de több gyermekük van, mint az érettségivel rendelkező társaiknak, s így szerinte nem feltétlenül igaz az a sztereotípia, miszerint a diplomás nők a gyerekvállalás helyett egyértelműen a karriert választják.
Bartus Tamás kitért arra, hogy a diplomás nők közül sokan akadnak, akik az első gyermeket sem vállalják, ez azonban nem feltétlenül csak azzal van összefüggésben, hogy a karriert előnyben részesítik a gyermekvállalással szemben, hanem azzal is, hogy a fiatalabb korosztályok körében több nő szerzett diplomát, mint férfi, márpedig a párválasztás során a legtöbb ember arra törekszik, hogy párja hasonló végzettséggel rendelkezzen.
Közlése szerint az 1966 és 1975 között született diplomások a harmadik gyermek vállalására is fogékonyabbak, mint a hasonló évben született középfokú végzettségűek. A három vagy több gyermek vállalása leginkább a vallásos családokra jellemző, a korábbi kutatások szerint pedig a diplomások között nagyobb a vallásosok aránya, mint az érettségizettek körében - jegyezte meg.
Hozzátette: az Életünk fordulópontjai elnevezésű program keretében 2001-ben 16 ezer 18 és 74 év közötti ember körében végeztek reprezentatív felvételt. A kérdezetteket 2004-ben és 2008-ban is felkeresték.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
