Az első szülés után a diplomás nők előbb vállalnak második gyermeket, mint az érettségizettek, utóbbiakat az általános...
Az első szülés után a diplomás nők előbb vállalnak második gyermeket, mint az érettségizettek, utóbbiakat az általános iskolai végzettségűek is megelőzik e tekintetben - számolt be kutatásainak eredményeiről Bartus Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének egyetemi docense és igazgató-helyettese.
Az egyetemi docens arról is beszélt, hogy a magasabb iskolai végzettségűek hosszú ideig várnak az első gyermekre, viszont a második gyereknél igyekeznek behozni a kiesett időt. Így hasonlóan keveset várnak az első és a második gyermek megszületése között, mint az általános iskolai végzettségűek, szemben az érettségizettekkel - tette hozzá.
Mint mondta, a diplomás nőknek bizonyos korosztályban kevéssel ugyan, de több gyermekük van, mint az érettségivel rendelkező társaiknak, s így szerinte nem feltétlenül igaz az a sztereotípia, miszerint a diplomás nők a gyerekvállalás helyett egyértelműen a karriert választják.
Bartus Tamás kitért arra, hogy a diplomás nők közül sokan akadnak, akik az első gyermeket sem vállalják, ez azonban nem feltétlenül csak azzal van összefüggésben, hogy a karriert előnyben részesítik a gyermekvállalással szemben, hanem azzal is, hogy a fiatalabb korosztályok körében több nő szerzett diplomát, mint férfi, márpedig a párválasztás során a legtöbb ember arra törekszik, hogy párja hasonló végzettséggel rendelkezzen.
Közlése szerint az 1966 és 1975 között született diplomások a harmadik gyermek vállalására is fogékonyabbak, mint a hasonló évben született középfokú végzettségűek. A három vagy több gyermek vállalása leginkább a vallásos családokra jellemző, a korábbi kutatások szerint pedig a diplomások között nagyobb a vallásosok aránya, mint az érettségizettek körében - jegyezte meg.
Hozzátette: az Életünk fordulópontjai elnevezésű program keretében 2001-ben 16 ezer 18 és 74 év közötti ember körében végeztek reprezentatív felvételt. A kérdezetteket 2004-ben és 2008-ban is felkeresték.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
