Arcfelismerő rendszerrel szerelték fel egy neves pekingi egyetem kollégiumi épületeit a diákok megóvása és szemmel tartása, valamint a biztonsági őrök tehermentesítése céljából.
A Pekingi Normal Egyetem campusán 44 arcfelismerő berendezést helyeztek ki 19 épület bejáratánál, 18 ezer diák megóvására és felügyeletére. A hálóhelyiségeikbe igyekvő diákoknak ezentúl néhány másodpercre meg kell állniuk a bejáratnál és bele kell nézniük az érzékelőbe, valamint felmutatniuk a belépőkártyájukat. Amennyiben az arc és a kártya egyezik, a rendszer kinyitja a kaput és kedvesen üdvözli a diákot.
A berendezést gyártó pekingi cég egyik munkatársa szerint a rendszer hangfelismeréssel is működik. Azoknak a tanulóknak, akik elfelejtik magukkal vinni az azonosítókártájukat, elegendő bemondaniuk az azon szereplő utolsó négy számjegyet, miközben beolvastatják az arcukat. A rendszer 26 kínai dialektust képes felismerni és 98 százalékos pontossággal működik.
Az egyetem szerint az új rendszer elsősorban biztonsági célokat szolgál, de vannak persze más előnyei is. "Ezentúl tudni fogjuk, hogy ki marad távol éjszakára vagy ki az, aki sokáig kimarad. A rendszer segít nekünk jobban nyomon követni a diákok hollétét" - jegyezte meg az egyik illetékes.
A kínai felsőoktatási intézmények körében ugyan a Pekingi Normal Egyetem az élen jár azzal, hogy arcfelismerő rendszert telepített a kollégiumépületeibe, országszerte azonban már nagyon elterjedt ez a technológia. A pekingi Ég templomában a vécépapírtolvajok elrettentésére, egy kelet-kínai útkereszteződésnél pedig a tilosban átkelő gyalogosok elcsípésére használják.
Az egyetem áprilisban helyezte ki az első arcleolvasót és a nyári szünetben kiterjesztette a rendszert. Eddig a diákok 70 százaléka "regisztráltatta" az arcát, a gólyáknak pedig kötelező átesniük az arcleolvasáson.
A tanulók egy része nagyobb biztonságban érzi magát az új rendszer üzembe helyezése óta és a biztonsági őrökre nehezedő nyomás is enyhült. Néhány tanuló azonban arra panaszkodott, hogy a program nem képes felismerni az embert egy drasztikusabb hajvágás vagy egy-egy plasztikai műtétet követően.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
